Sokan úgy hiszik, hogy a boltba visszavihetik a karácsonykor - vagy más alkalomból - kapott ajándékot, a boltnak pedig kötelező kicserélni vagy visszaadni az árát - pedig erre semmi sem kötelezi a boltokat - derül ki a blokkk.com kiskereskedelmi szakportál összeállításából. Kivétel a webáruházon keresztüli vásárlás, mert ott a jog 14 napnyi elállási lehetőséget ír elő, amikor nem kell indokolni az elállást, ráadásul egyes webáruházak sokkal hosszabb idő után is cserélnek, nem csak ajándékot.


Hiába nem kötelező, a legtöbb helyen mégis megoldják a cserét. De vannak ennek buktatói, amelyeket át lehet hidalni, ezekre ad fogódzókat a szakportál.

Mi a helyzet, ha nincs meg a vásárlásról a nyugta? Ezzel lehetne igazolni ugyanis, hogy abban a boltban vásárolták az adott terméket. Ilyenkor segít, ha megvan a vásárlásról a bankkártyás vásárlási bizonylat (persze ha bankkártyával fizettek). Vagy jól jön a cipőnek a doboza is, az azon levő termékazonosító kódok alapján a bolt utána tud nézni, hogy valóban nála vették azt a cipőt. Vagy ha a ruhán/ruhában még benne van olyan cetli, amin kód, ár rajta van. A sorozatszámmal/gyártási számmal rendelkező műszaki termékeknél sem reménytelen a cserebere nyugta hiányában, a jótállási jeggyel is lehet igazolni, hogy ott vásárolták az árut.

Vannak rázósabb esetek is. Ilyen az például, amikor a termék csomagolása sérült vagy hiányzik. A boltos, ha visszavesz egy árut - amire, mint említettük, nem kötelezi jogszabály -, akkor azt újra el szeretné adni, csomagolás hiányában azonban ezt nehéz megtennie - ezért aztán teljesen érthető a boltos részéről, ha szóvá teszi annak hiányát. Nyilván a ruhák nagy részét el lehet adni csomagolás nélkül is. De ahol a termék nem adható el csomagolás nélkül, ott megoldás az, ha nem kéri az ajándékot visszavivő személy a termék csomagolását.

És mi van, ha egyes kiegészítő kellékek, tartozékok hiányoznak, például egy társasjátékból a pótlapok, vagy egy teáskanna teteje, vagy ruhához tartozó öv? Abszolút nem várható el a boltostól, hogy a hiányzó kiegészítőket pótolja, hiánytalan új terméket adjon.

Ilyenkor megoldás lehet, ha a vásárló a csere-bere során az elvesztett kellékekből nem kér másodszor is, hanem azokat otthagyja a boltosnak, így a visszavitt alaptermék még értékesíthető marad.

És ha nem lehet kicserélni nagyobbra/kisebbre, más színűre, stb az ajándékot? A boltosnak a jóindulatán múlik ez is, mert törvény nem kötelezi őt ebben az esetben sem.

Ilyenkor felajánlhatja, hogy ott és akkor a boltban vásárolja le a személy a visszavitt termék árát, vagy pedig a boltos vásárlási utalványt ad a vásárlónak. Sokkal ritkább, hogy az ember visszakapja a pénzt.

Előfordulhat, hogy két egyforma ajándékot kapott valaki, egyik ismerőse olcsóbban tudta megvenni, mint egy másik ismerőse egy másik boltban. Ilyenkor semmi sem tiltja, hogy a drágábbat vigye vissza abba a boltba a megajándékozott, abban reménykedve, hogy ugyanolyan értékű vásárlási utalványt kap, amiért pedig azt vesz, amihez kedve van.

Azt az esetet is körüljárja a blokkk.com cikke, hogy mi van akkor, ha karácsony után a nagy leárazás miatt jóval olcsóbb az adott termék.

Kiemelt kép: Budapest 2017. december 23. Egy karácsonyi díszítésű ajándék doboz, háttérben egy karácsonyi izzókkal díszített fenyőfa. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!