A rendszerváltás kerek évfordulója tiszteletére rendezett "30 éve szabadon" kampány a nyáron főként az Orbán Viktor szerepére felhúzott kisfilm miatt keltett feltűnést, amit rotációban játszottak a VOLT Fesztiválon a koncertek között.
A programot kormánybiztosként irányító Schmidt Mária a miniszterelnök mellett másokat is szeretne bevonni a rendszerváltás emblematikus figurái közül, azonban ennek kapcsán már többször is falakba ütközött.
Először Rajk László özvegye tiltakozott, most pedig Solt Ottilia lánya írt egy nyílt levelet arról: nem járul hozzá, hogy a kormány felhasználja édesanyja emlékét – adta hírül az Index.
Hegedűs Judit levele így szól:
„Tisztelt Schmidt Mária Kormánybiztos Asszony!
Értesültem róla, hogy az Ön által vezetett „30 éve szabadon” kormányzati Emlékbizottság javaslatára édesanyám, Solt Ottilia is szerepelne a Magyar Posta Zrt. egyik új emlékbélyeg-sorozatán, mely a rendszerváltásban meghatározó szerepet vállaló személyek előtt tisztelegne.
Édesanyám valóban meghatározó személyisége volt mind a Demokratikus Ellenzéknek, mind a rendszerváltásnak.
A kormány és Emlékbizottsága azonban sem a Demokratikus Ellenzékről, sem Édesanyámról nem emlékezett meg az évforduló kapcsán, szerepüket eltitkolta, liberális hitvallásukat a kormány és az Emlékbizottság számos tagja nyilvánosan gyalázta.
Édesanyám emléke előtt egyedül az oktatási miniszter által 1997-ben létrehozott „Solt Ottilia-díj” tisztelgett, amelyet az Orbán-kormány indoklás nélkül megszüntetett.
Ezért hiteltelennek, álságosnak tartom az Önök emlékbélyeg-akcióját, és benne Édesanyám nevének, képmásának felhasználását a család nevében megtiltom.”
Az ELTE magyar-filozófia szakán szerzett diplomát (1967), majd 1967–től 1971-ig szociológusként a Gazdaságkutató Intézetben, majd az akkortól újra Fővárosi Pedagógiai Intézet néven működő intézmény szociológiai csoportjában dolgozott 1972 és 1979 között.
Eközben Kemény Istvánnal és másokkal részt vett az MTA Szociológiai Kutatócsoportja (1963-tól, utóbb Intézet), illetve az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézete megbízásából szervezett kutatásokban is. Miután állásából a cseh Charta '77-el szolidaritást vállaló nyilatkozat aláírása (illetve az általa kutatott témák) miatt elbocsátották, tanárként és könyvtárosként tevékenykedett 1981-ig.
A hetvenes években a magyarországi társadalom legszegényebb rétegeinek életkörülményeit kezdte vizsgálni, s ennek nyomán 1979-ben létrehozta a Szegényeket Támogató Alapot. Ugyanebben az időben kezdte szerkeszteni a Beszélő című illegális ellenzéki lapot. 1985-ben részt vett a 45 ellenzéki értelmiségi társaságában megtartott illegális monori találkozón.
1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője lett, majd alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő volt, majd főiskolai tanárként leendő szociális munkások képzésével foglalkozott. Hosszú, súlyos betegség után, 53 évesen hunyt el.
(Forrás: Wikipédia)
