Mi is megírtuk, hogy Tóth Krisztina író kritikát fogalmazott meg Jókai Mór Az arany ember című regényével kapcsolatban a Könyves magazinnak adott interjújában. Tóth szerint a probléma elsősorban nem az, hogy az Aranyember nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása.
Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér
- mondta az író, akinek kijelentése komoly felháborodást okozott.
De miért vesszük vérre menő személyes sértésnek, ha valaki leszólja a kedvenc írónkat?
…zenészünket, színészünket, telefongyártónkat? Most épp Tóth Krisztinát cincálták meg a keményvonalas Jókai-rajongók, de az ügy messze nem egyedi eset, sokkal inkább az internet mindennapos kórképe.
A témával kapcsolatban Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára is megszólalt:
Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya
- nyilatkozta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Maruzsa, aki szerint helyes, ha szakmai viták folynak arról, hogy mely írók kerüljenek a tananyagba, "de nem írók véleménye fog dönteni".
EMMI: megváltoznak az érettségi vizsgakövetelményei 2023-tól
A 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy tavaly megjelent az új Nemzeti alaptanterv (Nat), és ha változik a tananyag tartalma, akkor logikus, hogy a számonkérés is változzon. De sietségre semmi ok, a magyarérettségi 2023-tól változik, az új rendszerben pedig először 2024-ben vizsgáznak a gyerekek. Jelenleg a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi a tervezeteket - tette hozzá Maruzsa Zoltán.
A riporternek arra a felvetésére, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint 80 évvel ezelőtti szemlélet jelenik meg az elképzelésekben, azt mondta:
a tárca olyan kompromisszumos megoldásra törekszik, ami a modernistáknak és a tradicionalistáknak is megfelel.
A járványhelyzettel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: a nyugodtabb január után most a közoktatásban is érezhető az emelkedő esetszám, nőtt a rendkívüli szünetek száma, jellemzően egy-egy intézményben rendelik el egy hétre. Jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet. Az idei érettségit továbbra is a hagyományos módon - írásbeli és szóbeli számonkéréssel - tervezik megtartani. Ez biztonságosan lebonyolítható a már tavaly tavasszal, ősszel, illetve idén januárban is kipróbált és bevált módszerrel - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.
