A Nemzeti Választási Bizottság keddi ülésén nem hitelesítette a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által benyújtott, a kormány kommunikációs tevékenységére, annak népszerűsítésére és a hirdetések tartalmára vonatkozó népszavazási kérdéseket.
Hadházy Ákos három népszavazási kérdést nyújtott be hitelesítésre. Az első arra irányult, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza a kormány, az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek és egyéb állami többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek reklám-, PR- és kommunikációs tevékenységét.
Az NVB tagjainak többsége megtagadta a kérdés hitelesítését, mert úgy ítélték meg, az nem egyértelmű sem a választópolgár, sem a jogalkotó szempontjából. Rádi Péter, az NVB elnöke szerint a kérdés a jogalkotó számára "biankó felhatalmazás", mert csak témakört ad meg, de ahhoz konkrét szabályozási tartalmat nem.
A második kérdés azt célozta: az Országgyűlés szabályozza "a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve annak nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám, plakát, politikai reklám és politikai hirdetés, virtuális reklám számarányát akként, hogy naptári évenként legfeljebb 12, azaz tizenkettő témában-tematikában, témánként-tematikánként legfeljebb 1000, azaz egyezer darab műsorszám, vagy plakát, vagy politikai reklám és politikai hirdetés, vagy virtuális reklám tehető közzé".
A választási bizottság egyhangú döntésével ezt sem hitelesítette, mert álláspontja szerint a kérdés bonyolult, nehéz, nem egyértelmű, emellett a kormány tájékoztatáshoz való jogának korlátozása az alaptörvény módosítását igényelné, erről azonban nem lehet népszavazást tartani.Hadházy Ákos harmadik kérdésével azt kívánta elérni, hogy közterületen, újságban, internetes felületen, weboldalon ne legyen elhelyezhető olyan hirdetés, amely gyűlöletkeltésre alkalmas, illetve olyan magatartásra buzdít, amely magánszemélyekkel szembeni megkülönböztetésre irányul.
Az NVB tagjainak többsége szerint a kérdés megtévesztő, ezért nem hitelesíthető. Rádi Péter elmondta, hogy a gyűlöletkeltést a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv is szabályozza és tilalmazza, a kérdésből azonban úgy tűnik, mintha ez nem lenne jelenleg is szabályozva. Emellett a kérdésből a jogalkotó sem tudhatja, mi az a többlet, amivel a jelenleg hatályos szabályozást ki kellene egészítenie.
A határozatok nem jogerősek, azok ellen tizenöt napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához. (MTI)
