A legtöbben azzal nyugtatják magukat, hogy ők biztos nem esnének áldozatul semmilyen internetes támadásnak, ám ahogy a Microsoft egy korábbi kutatásából is kiderül, 10-ből 7 ember már áldozatul esett valamilyen veszélynek.
De mitől is kell tartanunk? Főleg az intimszféránk sérülésétől, vírusoktól, adatlopásoktól, zaklatástól, amelyek komoly társadalmi és gazdasági károkat okozhatnak. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a különféle rosszindulatú támadások nemcsak adatainkat, vagy bankkártyánkat veszélyeztethetik, de az általuk kiváltott stressz az idegrendszerre is rossz hatással bír, ezáltal pedig alvásszavarokat, munkahelyi- vagy iskolai teljesítményromlást idézhetnek elő. Összeszedtük a legkényesebb eseteket.
Adathalász támadások
Az úgynevezett adathalász támadás (phishing scam) évek óta az egyik legveszélyesebb módszernek számít, hiszen egyetlen emberen keresztül akár egy komplett cég rendszeréhez is hozzáférhetnek a rosszakarók. Napjainkban már rendkívül megtévesztő, személyre szabott hamis e-maileket is küldenek a támadók, amik kártékony linkeket tartalmaznak. Bevált módszer, hogy egy munkatársnak, szolgáltatónak adják ki magukat.
Forrás: ThinkStock
De veszélyben lehet a bankszámlánk is: a Kaspersky Lab tavaly több mint 246 millió alkalommal észlelt olyan oldallátogatást, ami adathalász módszereket kísérelt meg, ebből 53 százalék kifejezetten pénzügyekkel kapcsolatos honlapokra próbálta irányítani a felhasználókat.
Nem egyszer lehet olvasni olyan csalási módszerekről is a hírportálokon, miszerint nagy szolgáltatók nevében kapunk számlabefizetésre figyelmeztető leveleket, de ezeket könnyen kiszúrhatjuk például a magyartalan mondatok, gyanús e-mail cím alapján.
Zsarolóvírusok, kémprogramok
Az elmúlt években váltak igazán elterjedtté a zsarolóvírusok, melyek fő jellemzője, hogy titkosítják az eszközön található fájlokat, és azokat csak váltságdíjért cserébe oldják fel a támadók (vagy akkor sem). Ez különösen akkor veszélyes, ha valamilyen kritikus infrastruktúra, pénzintézmény, szolgáltató, vagy egészségügyi intézmény rendszerét sikerül megbénítani. Természetesen a magánszemélyek számára is rendkívül bosszantó lehet.
Az egyik legdurvább zsarolóvírusos támadás 2017-ben történt, amikor a WannaCry ransomware több százezer szervezetet fertőzött meg több mint 150 országban, köztük magánszemélyek gépeit is.
Forrás: ThinkStock
Átlagfelhasználóként legtöbbet a megelőzéssel tehetünk: mindig érdemes biztonsági mentést készíteni a legfontosabb dokumentumainkról, nem elég külön mappába másolni azokat, inkább javasolt egy külső meghajtóra. A fejlettebb zsarolóvírusok sajnos átcsúszhatnak az antivírus programok védelmén is, de teljesen evidens, hogy legyen egy naprakész, frissített szoftverünk, és csak megbízható forrásból töltsünk le tartalmakat, ne látogassunk gyanús oldalakat.
Szintén ezekkel a közhelyeknek tűnő tanácsokkal előzhetjük meg a kémprogramok tevékenységét is, amik akár minden billentyűleütésünket rögzíthetik, ezáltal pedig érzékeny adatainkhoz juthatnak hozzá a támadók.
Kéretlen kapcsolatfelvétel, zaklatás
A Micosoft felmérése szerint a megkérdezettek 43 százaléka szembesült már azzal a helyzettel, hogy kéretlen üzenetet kaptak, online zaklatták őt, és ez nem csak a fiatalokat érinti. A gyerekek számára a legfőbb veszélyt az jelenti, ha egy színlelt személyiséggel elegyednek beszélgetésbe, aki rossz szándékkal kezdeményezne velük találkozót.
Forrás: Kaspersky Lab
Gyakori probléma a fényképekkel, adatokkal való visszaélés, az online lejáratás, az álprofilok készítése, ez ellen úgy a legkönnyebb védekezni, ha csak a megbízható ismerőseinkkel osztunk meg tartalmakat, és nem törekszünk arra, hogy minél több online barátot gyűjtsünk össze, ne igazoljunk vissza ismeretleneket. Ne becsüljük alá az adatvédelmi beállítások fontosságát a közösségi oldalakon, és korán kezdjük el tudatosságra nevelni ilyen téren gyermeinket is.
Online fizetés
A webáruházból való rendelésnek rengeteg előnye van, ám ha egy kevésbé ismert oldalról rendelnénk, érdemes körültekintőnek lenni, hiszen sok csaló komplett webáruházakat épít fel a bankkártyák megcsapolásának érdekében. Első ránézésre talán nem is gyanúsak, mivel rendkívül széles termékpalettával, releváns leírásokkal töltik fel azokat készítőik.
Első lépésként érdemes ellenőrizni, hogy a webhely rendelkezik-e tanúsítvánnyal, ha a webcím "https://" kezdődésű, akkor biztonságos a kapcsolat. A legtöbb áruháznál lehetőség van használni olyan megbízható fizetési rendszereket, mint a PayPal, az OTP Simple, a Barion, kizárólag ezekkel fizessünk.
A vásárláshoz szükséges adatok jellemzően a kártyaszám, a név, a lejárati dátum, és a biztonsági kód, más információ nem kell. Ha PIN-kódot, vagy más adatokat is kérnek, kezdjünk gyanakodni! Rendkívül fontos az is, hogy a bankkártyaadatokat soha ne adjuk meg senkinek e-mailben, vagy más olyan felületen, üzenetben, ami nem biztonságos kapcsolattal működő banki űrlap.
Szponzorált tartalom
A cikk a Genertel támogatásával készült.
