A végső döntést azonban az Európai Bizottság, illetve kormányközi Tanács hozza majd meg, és nem kell figyelembe venniük a parlament állásfoglalását.
Magyarország addig ne jusson hozzá a felzárkóztatási és helyreállítási támogatásokhoz, amíg azokat korrupcióra és a jogállam megsértésére használhatják - ez szerepel az Európai Parlament (EP) ötpárti állásfoglalás-tervezetében, amit a Népszava szellőztetett meg. A majdnem végleges javaslatról csütörtökön szavaznak az uniós törvényhozó testületben,
A néppárti, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldal által egyeztetett szövegben leszögezik:
az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között kitárgyalt 17 korrupcióellenes intézkedés teljes körű végrehajtása sem elegendő ahhoz, hogy Magyarországon megszűnjenek az Európai Unió pénzügyi érdekeit érő rendszerszintű kockázatok.
Az Orbán-kormány teljesítményét értékelő bizottságnak ezért fenn kell tartania szeptemberi javaslatát a kohéziós alapok mintegy egyharmadát érintő pénzügyi kötelezettségvállalások – mintegy 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) – felfüggesztésére. A tagállamoknak a bizottsági ajánlás alapján meg kell szavazniuk a pénzek zárolását mindaddig, amíg nincsenek bizonyítékok rá, hogy megszűntek a szankciókat előidéző okok.
A helyreállítási alapból érkező mintegy 5,8 milliárd euró, vagyis 2300 milliárd forint megítélésével kapcsolatban is hasonlóan szigorú álláspontot képviselnek az EP-ben. Az állásfoglalás-tervezetben
és amíg nem hajtja végre az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét.
A határozat-tervezetben azt is javasolták: ha a magyar kormány nem teljesíti a feltételeket, akkor az EB keressen módot az uniós források önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, és juttassa el a támogatást a végső kedvezményezettekhez.
Az Európai Parlamentben hétfő délután tartanak vitát a magyarországi támogatásokról, amelyek sorsáról végül majd a döntéshozó Bizottság és kormányközi Tanács határoz a következő hetekben.
