A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború miatt számos alapanyag beszerzése vált nehézkessé. Az élelmiszeripari alapanyagok közül leginkább a napraforgómaggal és az abból nyert napraforgóolajjal lehet probléma. Ezek enyhítésére speciális szabályok léptek életbe, melyek a gyártókat segítik abban, hogy a nehezen beszerezhető, vagy hiánycikké váló alapanyagokat más összetevőkkel helyettesíthessék. A változtatást Bognár Lajos országos főállatorvos jelentette be nemrégiben, a részletek pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján érhetők el.
Fogyasztói oldalról közelítve arról már írtunk, hogy a repceolaj egészséges, fogyasztását ajánlja a dietetikus.
Kapcsolódó
Lesz-e bajunk attól, ha napraforgó helyett repcéből készült olajat használunk?
Nem egyszerűen kiváltható a napraforgóolaj repceolajjal, hanem abszolút ajánlott, egészséges. A kényszer szülte helyettesítés viszont a szója- és a pálmaolaj esetén problémás lehet. A jövőben még jobban meg kell néznünk, milyen élelmiszert vásárolunk.
Most a gyártókat kérdeztük, vajon észre fogjuk-e venni, ha a kedvenc chipsünket vagy majonézünket nem napraforgó-étolajjal, hanem repceolajjal készítik el.
Az élelmiszer-helyettesítés átmeneti, főbb szabályai
- Nem csak a napraforgónál van lehetőség a helyettesítésére, hanem bármely, a háború miatt hiányzó összetevőnél.
- Csak a több összetevős élelmiszereknél kerülhet szóba a helyettesítés.
- A helyettesítés nem alkalmazható az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszereknél, a csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszereknél és bébiételeknél, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszereknél és a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszereknél.
- Allergént tartalmazó helyettesítés nem lehetséges.
- A helyettesítés szabályai a Magyarországon forgalmazott termékekre érvényesek.
A hazai élelmiszeripar eddig is használt repcét, de csak kis mennyiségben. Most viszont könnyebben lehet helyettesíteni egy összetevőt - például ha ideiglenes jelleggel a napraforgóolajat repceolajjal váltják fel -, és nem kell teljesen új csomagolást készíttetni.
A fogyasztó mindenek előtt
Az élelmiszergyártók elsődlegesen a fogyasztók biztonságát és termékeik garantált élvezeti értékeit (íz, illat, állag stb.) tartják szem előtt, ezért bármilyen helyettesítés csakis alapos előkészítés után hajtható végre. Ehhez szükség lehet egyebek mellett
- receptmódosításra,
- új beszállítók auditálására,
- az új alapanyagok mindenre kiterjedő ellenőrzésére,
- a termelésben használt gépek átállítására,
- tárolási tesztekre
- sorolta a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója. Vörös Attila hozzátette, az élelmiszeripar számos olyan összetett élelmiszert állít elő, amelyekben a napraforgóolaj összetevőként szerepel, például margarint, majonézt, kekszeket, ostyákat, édes- és sütőipari termékeket, konzerveket stb. A helyettesítést megelőzően a technológusok sokat dolgoznak azon, hogy érzékszervi eltérést ne lehessen érezni, ezért úgy véli, sok terméknél az átlagfogyasztó valószínűleg észre sem fogja venni a különbséget.
Az édességgyártás számos területén szükség van étolajra, vagy a termék összetevőjeként, vagy a gyártásához (például sütőlap kenéséhez), de hogy hol és mennyire, az termékcsoportfüggő - magyarázta a 24.hu-nak a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára, Intődy Gábor. Az olajban sütött chipseknél, kekszeknél meghatározók a növényi olajok azzal együtt, hogy terjednek az olajmentes sütési eljárások is.
Az is termék-, illetve technológiafüggő, hogy mennyire váltható ki könnyen mással egy összevető, például a napraforgóolaj repceolajjal. Általában ez sokkal könnyebb, mintha szilárd halmazállapotú növényi zsírt kell kiváltani folyékonyra vagy fordítva. És például a chipsnél szinte mindegy, hogy napraforgó- vagy repceolajban sütik ki, miközben akadnak olyan termékek is, amelyeknél nem ilyen egyszerű a helyettesítés. Intődy Gábor is megerősítette, a termelőknek az az érdekük, hogy a fogyasztók ne érezzenek eltérést a korábban megszokott termékekhez képest, és maximálisan erre is fognak törekedni.
A Nébih honlapján látható, hogy a Szegedi Paprika Zrt. már számos konzervénél élt a helyettesítés lehetőségével, igaz, ők sertészsírt használnak a napraforgó-étolaj helyett. Hogy jó ötlet-e a napraforgóolajat zsírral leváltani, arról szintén írtunk.
Biztosítani kell a folyamatos termelést
Magyarország alapvetően önellátó napraforgóból. Viszont, mint Vörös Attila elmondta, az orosz-ukrán háború miatt jelentős mennyiségű napraforgó esett ki a világpiacról, így az uniós piacról is. Emiatt a hiány miatt felértékelődtek a már meglévő készletek, az élelmiszergyártók igyekeznek betárazni, hogy hosszú távra biztosítsák a folyamatos termelést. Ezzel párhuzamosan piaci átrendeződés indult meg, valamint jelentős áremelkedés következett be, mivel nagy a verseny az alapanyagként használt napraforgóért, napraforgóolajért.
Egekbe szöktek a nagyfelhasználói árak
Korábban jellemzően a repce és a repceolaj drágább volt, mint a napraforgó és napraforgóolaj, mostanra azonban változott a helyzet. Az áremelkedés már az orosz-ukrán háború kitörése előtt is jelentős volt, azóta pedig tovább gyorsult. A nemzetközi árutőzsdei adatokból az látható, hogy mintegy 150 százalékot drágultak az alapanyagként használt napraforgómag-árak, a repce ára pedig már párhuzamosan mozog a napraforgómagéval. És ehhez még hozzá kell számolni a feldolgozás, a logisztika költségeit, áremelkedéseit, ami tovább drágította az élelmiszergyártásban felhasználható olajok árait.
Már a háború előtti hónapokban, hetekben általános és folyamatos alapanyag- és energiaár-drágulást tapasztaltak az élelmiszergyártók. Drasztikusan felment az áram, a gáz, a szállítmányozás, az alapanyagok és a munkabérek költsége is. Erre a nehéz helyzetre jött még a napraforgó- és repcepiacok felborulása az orosz-ukrán háború miatt.
A fentiekből következően az élelmiszergyártók már nem feltétlenül tudják beszerezni a folyamatos gyártáshoz szükséges napraforgóolajat. Ma már egyébként a napraforgót és a repcét is egyaránt nehéz beszerezniük. Tovább nehezíti a gyártók számára a beszerzéseket, hogy nem nagyon látnak előre, megszűnt az a fajta tervezhetőség és kiszámíthatóság, ami korábban jellemezte a piacokat. Egy rendkívüli, többszörösen nehezített helyzetben igyekeznek most navigálni.
Az élelmiszeriparban általánosak a logisztikai problémák, a szűk szállítási kapacitás. Nem feltétlenül van hiány, csak nem úgy érkeznek az alapanyagok, a segédanyagok és a csomagolóanyagok, ahogy a gyártóknak arra szükségük lenne. "Ezért is fontos, hogy kialakuljon az alapanyag-helyettesítés, az ezzel kapcsolatos technológiaváltás minden szempontot kielégítő gyakorlata, és ezzel rugalmasan lehessen biztosítani a gyártás folyamatosságát" - fejtette ki Intődy Gábor.
Könnyítést kaptak a címkézésnél
Az élelmiszeriparban minden összetevőt fel kell tüntetni a termékeken - ez az elvárás megmaradt, de a helyettesítés kapcsán a gyártók átmeneti könnyítést kaptak. Ez mindkét nyilatkozó szerint sokat segít a rendkívüli helyzet kibekkelésében.
Egyszerűsített címkézés az alapanyag-helyettesítésnél
Az Agrárminisztériummal és a Nébih-el folytatott egyeztetések alapján átmenetei könnyítést kaptak a gyártók a helyettesítéssel kapcsolatos címkézésnél.
- Egyszerűbben felül lehet címkézni a terméket, ha megváltozik egy összetevő a háború miatt. Le lehet takarni az egész összetevőlistát, de a kiegészítő címke is elfogadható. Címkézésnek minősül a minőségmegőrzési dátum mellé nyomtatott tájékoztatás is.
- Nem kell címkézni, ha a gyártó megállapodik a kereskedelmi partnerével arról, hogy a boltban tájékoztatják a fogyasztót a helyettesítésről. Mindkét esetben jelezni kell a helyettesítést a termék honlapján, és a Nébih felé is be kell azt jelenteni, amiről internetes nyilvántartást vezetnek.
A megszólalók szerint könnyebbség, hogy nem kell a teljes csomagolást lecserélni egyetlen összetevő helyettesítése miatt. Ez azért is jelent segítséget, mert a csomagolóanyagok beszerzése is rendkívül meghosszabbodott, illetve megdrágult a Covid utáni, az ellátási láncban tapasztalt zavarok következtében. Ráadásul, ha most minden érintett egyszerre akarna váltani új csomagolóanyagra, több hónapos átállási idők lennének. A már legyártott csomagolóanyagok használata környezeti szempontból is előnyösebb - tette hozzá Vörös Attila.
Megbirkóznak vele
A FÉSZ szerint potenciálisan több gyártó is átállhat a közeljövőben részben vagy egészben repcére vagy más olyan olajra, ami elérhető, és amelyet be tudnak illeszteni a termelési rendszerükbe. A fő szempont továbbra is az lesz, hogy a fogyasztókat a megszokott minőségű és élvezeti értékű élelmiszerekkel tudják kiszolgálni. A helyettesítés mindenképpen egy szükséges változtatás lesz több terméknél.
Ha most vége lenne a háborúnak, akkor is kérdés, mikortól állhat helyre az ukrán export. Mivel a mezőgazdaság szezonálisan működik, a természet időbeosztását ki kell várni - a napraforgót tavasszal kellett elvetni és ősszel lehet learatni, a repcét ősszel kellett elvetni, nyár elején lehet aratni. Nem lehet tehát gyors cseréket végrehajtani.
Nem kizárt, hogy hosszabb ideig sem áll helyre a megszokott ellátási lánc, de az élelmiszergyártóknak akkor is működniük kell. Vörös Attila úgy véli, könnyen előfordulhat, hogy a jövőben az aktuális elérhetőség függvényében különböző - de alapvető étrendi és technológiai tulajdonságaikban hasonló - növényi olajok keverékét használják majd a gyártók a termékek előállításához.
A Covid alatt már láttuk, hogy váratlan események felboríthatják az ellátási láncokat, de az elmúlt két évben minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a magyar élelmiszeripar meg tud birkózni a nem várt helyzetekkel, és folyamatosan biztosítani tudja a lakosság számára a megszokott minőségű, biztonságos és ízletes választékot. Ez most is így lesz
- állítja Vörös Attila.
