Szülői nyugdíj bevezetését kezdeményezte Bencsik János független országgyűlési képviselő a Második Reformkor Alapítvány javaslata alapján. A Jobbikból 2020-ban kilépett képviselő Egy fenntarthatóbb és méltányosabb nyugdíjrendszer megteremtéséhez szükséges lépésekről címmel határozati javaslatot nyújtott be május elsején az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címezve.
A javaslat alapján azt szerették volna elérni, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy az 1970. január 1. után születetteknél módosítsák az egyéni öregségi nyugellátás megállapításának szabályait. Méghozzá úgy, hogy vegyék figyelembe a nyugdíjigénylő által felnevelt gyermekek számát és végzettségét az úgynevezett nyugdíjpontok alapján. A javaslat szerint először az 1970. január 1. után születettek kaptak volna szülői nyugdíjat úgy, hogy 2035-től a nyugdíjak legfeljebb 95 százalékát folyósították volna mindenkinek a hagyományos elv szerint (szolgálati időn és átlagkereseten alapuló számítás), legalább 5 százalékát pedig szülői nyugdíj formájában a felnevelt gyerekek számától és végzettségétől függő nyugdíjpontok alapján.
Csakhogy a május 1-jén benyújtott javaslatot a parlament nem fogja tárgyalni, két okból sem - tudtuk meg a Törvényhozási Igazgatóság tájékoztatási és iromány-nyilvántartó főosztályától. Azért fordultunk hozzájuk, mert a határozati javaslat "tárgyalása lezárva" megjegyzéssel szerepel a parlament.hu-n.
A főosztály tájékoztatása szerint az előző ciklusban benyújtott javaslat állapotánál azért az szerepel, hogy "tárgyalása lezárva", mert annak tárgyalására nem kerül sor a 2022-2026-os ciklusban. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozat értelmében ugyanis néhány kivétellel minden korábbi indítvány lekerül az Országgyűlés tárgysorozatáról, azokat az új Országgyűlés nem tárgyalja, vagyis azok lezártnak minősülnek. Ráadásul az előterjesztő képviselő mandátuma is megszűnt, nem került be az új parlamentbe, így emiatt is lezárásra került az indítványa.
Vagyis, ha Bencsik János független képviselő tisztában volt a szabályokkal, akkor május 1-jén, az új parlament megalakulását megelőző napon úgy nyújtotta be a szülői nyugdíjra vonatkozó javaslatát, majd küldte el az MTI-nek az erről szóló hírt, hogy tudnia kellett, az új parlament nem fogja azt tárgyalni. Az MTI által kiadott hír úgy fogalmazott, hogy az újonnan megalakuló parlamentben kezdeményezi Bencsik a szülői nyugdíj bevezetését, holott május elsején még a régi parlament működött, ott vették tárgysorozatba a javaslatát. Azt pedig már egy hónappal korábban tudni lehetett, hogy Bencsik János független képviselői parlamenti mandátuma megszűnik.
Milyen kimenetele lehet egy határozati javaslatnak?
A főosztály tájékoztatása szerint a határozati javaslat általánosságban az önálló indítványok körébe tartozik csakúgy, mint a törvényjavaslat, azaz önmagában tárgyalja meg az Országgyűlés, nem követi szükségszerűen törvénymódosítás.
A határozati javaslat tárgyalása az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozatban leírtak szerint történik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a kormány vagy valamelyik bizottság nyújtotta be, akkor automatikusan tárgysorozatba kerül, amennyiben más - például országgyűlési képviselő - a benyújtó, akkor bizottság dönt a tárgysorozatba vételéről. Amennyiben az Országgyűlés tárgysorozatára kerül, úgy az általános vita lezajlik a plenáris ülésen, ezt követően kerül sor a részletes vitára a bizottságokban. A részletes vitát követően a bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító indítványt terjeszthet elő bizottsági jelentéssel együtt. Amennyiben bizottsági részletes vitát lezáró bizottsági módosító indítványokat nyújtottak be, úgy a törvényalkotási bizottság megtárgyalja azokat, és összegző módosító indítványt fogalmazhat meg, amelyet a törvényalkotási bizottság jelentésével együtt az Országgyűlés egyik következő plenáris ülésén megtárgyal. Ha nem került sor bizottsági részletes vitát lezáró bizottsági módosító indítvány benyújtására, akkor a plenáris ülésen a bizottsági jelentések vitájára kerül sor. Mindezen tárgyalási szakaszokat követően kerülhet sor az önálló indítvány elfogadására. Elfogadást követően először az Országgyűlés elnöke aláírja a határozatot és végül közzé teszik a Magyar Közlönyben.
