- Politikai blöff volt a Szeviép-csőd miatt megszervezett állami kárpótlás, amit Lázár János vitt keresztül a kormányon, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt Botka Lászlót és a szegedi szocialistákat támadhassák.
- 2,7 milliárd forintot osztottak szét magáncégek és -vállalkozók között, azt állítva: az egykori alvállalkozókat a Szeviép 2009-es csődje annyira padlóra küldte a kifizetetlenül maradt számlákkal, hogy nagy részük tönkrement, ezért elengedhetetlen az állami segítségnyújtás.
- A 24.hu birtokába került kártalanítási cégnévsor azt bizonyítja, Lázár nem mondott igazat. A kárpótolt cégek közül egyik sem ment csődbe 2009-ben, az adófizetők pénzéből kifizetett támogatásokat valójában nyereséges - néhány esetben milliárdos pluszt termelő - építőipari cégek tehették zsebre.
- A maximális összegű kártérítésben részesített cégek nagyjából fele olyan jól állt a Szeviép bukása körüli időszakban, hogy a tulajdonosaik jelentős osztalékot szavazhattak meg maguknak.
Hosszas titkolózás után a Magyar Államkincstár ügyvédi adatkérésre a napokban kiadta az úgynevezett Szeviép-károsultak listáját, amely lapunkhoz is eljutott. A kárpótlási összegeket a kincstár utalta át 2018 márciusa és novembere között. (A lista a következő linkeken megnézhető, a magánszemélyek nevét azonban kitakartuk, csak a közpénzből kártalanított cégek nevét hagytuk meg olvashatónak a vissza nem térítendő támogatás összege és a kifizetés dátuma mellett: 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal.)
A kincstár azonban csak a kifizető volt, a kárpótlás előkészítését a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál vezényelték le. A Juhász Tünde vezette hivatalt viszont hiába ostromolta a sajtó, többszöri megismételt adatkérés ellenére sem hozta nyilvánosságra, hogy mely cégek részesültek tíz évvel az események után a kormányzati segítségből. A most ismertté vált lista alapján viszont kijelenthető, hogy a Szeviép-csőd hatása az egykori alvállalkozók körében korántsem volt olyan drámai mértékű, mint ahogy azt a kormányzat képviselői, különösen a kancelláriaminiszter Lázár láttatni próbálta.
Lázár a 2018-as Szegeden és Hódmezővásárhelyen azzal kampányolt, hogy az állami megrendelésre készülő M43-as autópálya építése közben becsődölt Szeviép a baloldalnak szállította a pénzt. A miniszter ebben a videóban egyenesen azt állította, hogy a szegedi szocialista vezetés több száz kisvállalkozást vitt csődbe. Majd közölte, hogy Orbán Viktor megbízásából egy kormányrendelettel érkezett a Szeviép-károsultakat képviselő Szabó Bálinthoz, ami "sok-sok milliárd forint" támogatást jelent nekik.
Az nem kétséges, hogy az alvállalkozókat, ahogy az építőipari bedőlések esetében ez rendszeresen megtörténik, jelentős pénzügyi kár érhette a Szeviép csődje miatt, de
a Lázár által vizionált több száz csőd a valós adatok szerint kamu volt.
A birtokunkba került kimutatás szerint a kincstár 2018-ban összesen 2 milliárd 720 millió forintot utalt át 128 jogi személynek és 32 magánvállalkozónak. A legnagyobb károsultként számon tartott vállalkozások legfeljebb 62,7 millió forintot kaphattak, mert az ilyen kártérítési ügyekben az Európai Unió felső korlátot szab az államoknak: 200 ezer eurónál többet nem fizetnek ki a cégeknek.
A kormányhivatal tizenhárom esetben tartotta indokoltnak a 62,7 milliós összeg kifizetését, vagyis e cégek kapták meg a teljes keret csaknem harmadát.
A maximális kártérítésben részesítettek közül azonban szinte minden cég nyereséges volt 2009-ben. A vállalkozások közel felénél - így a HÓDinvest-Faktor Zrt.-nél, a Concretin Műgyanta és a Nemes-Plussz Kft.-nél - a tulajdonosok ki is vették az éves nyereség egy részét, miután megszavazták maguknak az osztalékot.
A 24.hu már korábban írt arról, hogy a szegedi politikában a Szeviép-ügy felfuttatásával ismertséget szerző, majd a kártérítések előkészítésében Lázárral együttműködő Szabó Bálint egyik barátja is bekerült a legnagyobb összegű kártérítésre jogosultak közé. Barabás János hajdúböszörményi vállalkozó Lázár kampányvideójában is szerepet vállalt, és dicsérte a kormányt és a minisztert a pénzek kifizetéséért.
Barabás cége, a Kelet-Földgép Kft. a Szeviép-ügy ügyészségi irataiban még nullás követeléssel szerepelt, de végül kamatokkal 130 milliós kártérítést kapott, ahogy a Pesti Srácoknak adott nyilatkozatában maga is bevallotta.
Az 56 milliós kártérítésben részesített Délút Építő és Bányászati Kft. 2009-es mérlegbeszámolója eközben érzékletesen leírta, hogy valójában kiváló évet zártak:
Árbevételünk növekedése fedezetet teremtett arra, hogy a létszámnövekedésnél nagyobb arányban emelkedjenek a bérek. Társaságunk 2009. évi nettó árbevétele jelentősen, 88,35 százalékkal haladta meg a bázis év árbevételét. A stagnáló építőipar ellenére társaságunk a korábbi években megalapozott üzletpolitikája 2009. évre beérett.
A közel 4 milliárdos forgalom és a félmilliárdos eredmény ellenére ez a cég is kapott pénzt a központi költségvetés terhére a Szeviép-csőd miatt.
A Lázár János által kilobbizott támogatás kedvezményezettjei között több mint harminc olyan cég szerepelt, amelyeknek 2018-ban - tehát a kifizetés idején - meghaladta az egymilliárd forintot az éves forgalma.
A kincstár listáján található néhány olyan cég is, amely valóban nem élte túl a Szeviép-csőd óta eltelt évtizedet. A bukás utáni években tönkrement például a Bautrom nevű vállalkozás, jóllehet 2009-ben még 15 milliós volt a nyeresége. Bukását azonban minden bizonnyal nem a Szeviép okozhatta, mert alig kétmillió forintos kártérítést fizettek ki a felszámolás alatt álló kft.-nek.
A kifizetéssekkel egy időben látványosan megnőttek a Szeviép körüli politikai balhékat forszírozó Szabó Bálint bevételei is. A Lázárral együttműködő Szabó cégének, a Likvid Kontroll Kft.-nek 2018-ban 115 millió forintra ugrott az árbevétele, holott korábban évi 4-6 millió között mozgott. A Szeged.hu a múlt héten megírta, hogy az időközben a Fidesszel is összebalhézó, az októberi szegedi polgármester-választáson függetlenként 1,76 százalékos eredményt elérő Szabó cége és rokonsága kezén lévő ingatlanok száma is ugrásszerűen megnőtt.
A Szeviép-ügy végjátéka
Szeged 2002 óta hivatalban lévő polgármesterét, Botka Lászlót hosszú ideje bírálják fideszes politikusok és a kormányközeli sajtó a Szeviép-üggyel. A felállás azonban az utóbbi években sokat változott.
2015-től kezdve Szabó Bálint, a korábban az MSZP-t és a DK-t is megjárt jogász hozta vissza a feledés homályából a 2009-es csődöt, számos akcióval támadva Botkát és az önkormányzatot, mondván, ők felelősek az építőipari vállalat bukásáért. A 2018-as választás kampányában Lázár János felkarolta Szabót, amit a Fidesz és a kormánysajtó is teljes mellszélességgel támogatott, egyúttal országos témává emelték a szegedi csődügyet és a kártérítést.
2018-ban Szabó konfliktusba került Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával, akit Orbán Viktor bízott meg a szegedi kampány megszervezésével. Szabó egy csapásra ellenséggé vált a kormánysajtóban, sőt rendőrségi nyomozás is indult ellene a Szeviép-kárpótlás pénzügyei miatt, házkutatást is tartottak nála.
Tavaly decemberben a Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait, mondván, kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a cégvezetők tevékenysége okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét.
A Kúria a harmadfokú eljárásra a Pécsi Ítélőtáblát jelölte ki, kormánypárti lapok szerint a bírák elfogultsági bejelentése után kizárták a Szegedi Ítélőtáblát a bűnügyi felügyelet megszüntetésével kapcsolatos, folyamatban levő ügy elbírálásából. A jobboldali sajtóban előzőleg több cikk jelent meg arról, hogy a másodfokú felmentő ítéletet meghozó bírói tanács tagjai különféle gazdasági kapcsolatokkal kötődtek a Botka vezette szegedi önkormányzathoz. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke vizsgálatot rendelt el.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
