Egy Limbani nevű csimpánznak több mint 650 ezer követője van az Instagramon, miután az elmúlt hónapok során villámgyorsan terjedtek a róla készült képek, amelyeken gitározik, trambulinon ugrál vagy banánjelmezt visel. A sztármajommal ezen felül bárki eltölthet tíz percet, és szelfizgethet vele, amennyiben hajlandó kifizetni 700 dollárt, azaz 210 ezer forintnak megfelelő összeget.
A népszerűséget viszont nem mindenki nézi jól szemmel: Dr. Jane Goodall főemlőskutató szerint a lájkvadászatra használt Limbani valójában nagyon szenvedhet. Egyrészt más csimpánzok társaságára lenne szüksége, másrészt a folyamatos emberi jelenlét nagy eséllyel stresszt és más egészségügyi problémákat okozhat neki. A szakértő ezért arra hívja fel a netezők figyelmét, hogy mielőtt tovább osztanák egy vadon élő állat megkomponált képeit, gondolkodjanak el azon, hogy mit élhet át.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Limbani (@limbanizwf) által megosztott bejegyzés, Okt 31., 2019, időpont: 7:38 (PDT időzóna szerint)
A csimpánzok népszerű figurái a különféle üdvözlőlapoknak, hirdetéseknek, televíziós műsoroknak és internetes tartalmaknak, jellemzően valamilyen kosztümben, emberi szituációkba beállítva. Az ilyen állatokat sokszor a szüleiktől szakítják el, edzik őket, később pedig cirkuszokban vagy tenyésztőlaborokban végzik. A Leonardo DiCaprio főszereplésével készült A Wall Street farkasa című filmben felbukkanó csimpánz például a felvételek után egy útszéli állatkertbe került, ahol a nyakánál fogva terelgetik és cirkuszi mutatványokra tanítják be.
Kihalás fenyegeti a csimpánzokat
Vadásszák őket a húsuk miatt és leölik őket a termésüket védő farmerek is.
A csimpánzok komplex lények, és ahogy a szakértők rámutattak: ezeknél az állatoknál a mosolygás, a vigyor félelmet és behódolást jelent, nem pedig örömöt, mint az embereknél. A szórakoztatóiparban történő szerepeltetésük pedig azért sem szerencsés, mert a csimpánzokat veszélyeztetett fajjá nyilvánították, miután az elmúlt évszázadban 1-2 millióról 350 ezerre csökkent a számuk.
Egy szelfi volt az utolsó csepp
Vannak olyan konkrét esetek, amikor az állatok bele is pusztulnak a fotózásba. 2017 augusztusában egy delfinborjú a sekély vizekre tévedt - talán beteg volt, de az sem kizárt, hogy elveszítette az anyját. A turisták azonnal lecsaptak rá: kiemelték a kis állatot a vízből, és szelfiket készítettek vele.
A delfinbébi nem sokkal később elpusztult. Mivel az egyes cetek stressztűrő képessége rendkívül alacsony, így már az, hogy a turisták körbeállták a kis delfint, a halálához vezethetett, de a fotókon az is látható, hogy néhányan - talán tudatlanságból -
letakarták az állat légzőnyílását.
Ha a bébi tényleg elveszítette az anyját, sok esélye egyébként sem lett volna a túlélésre, de a turisták rohama végleg eldöntötte a sorsát. A helyszínre érkezett állatmentők már nem tudták megmenteni.
Megmenthették volna a strandolók a delfinbébit, de inkább szelfiztek vele
Az állatvédők talán tudtak volna segíteni rajta.
A biológusok számára is abszurd, ami folyik
Az internet utóbbi évtizedének egyik legfontosabb jelensége kétségkívül a szelfikultúra kialakulása, és a vele járó késztetés, hogy a felhasználók életük fontos, vagy akár az összes pillanatát közzétegyék a közösségi médiában. A vonzó élet képét közvetítő influenszerek egy-egy posztja rengeteg pénzt ér a hatalmas elérés és a követőkben kiváltható hatás miatt.
Különösen népszerűek a különféle utazós témájú profilok, amelyek készítői egymást túllicitálva próbálnak minél egzotikusabb helyeket meglátogatni és minél különlegesebb fotókat készíteni. És mi lehetne nagyobb kaland, mint egy koalát ölelgetni.
A különleges fotó - amellett, hogy turbózza az egót - másokban sóvárgást, irigységet válthat ki.
2019 szeptemberében egy új-zélandi konferencián a szakértők hangot adtak azon aggodalmuknak, hogy a klímaváltozás mellett a szelfik is egyre nagyobb problémát okoznak. Philip Seddon, az Otago Egyetem professzora szerint egyre kevésbé tiszteljük a természetet, és egyáltalán nem értjük a törvényeit. A vadon élő állatok egészen váratlan módon is viselkedhetnek, mivel a fotózás fizikai és érzelmi stresszt idézhet elő náluk. Rosszabb esetben megzavarják az etetést és táplálkozást, és egy faj szaporodását is hátráltatják. A csapatban közlekedő pingvineket például különösen zavarhatják a készülékek fényei.
Az etikus viselkedés a kutató szerint az, ha a fotón nincs fizikai érintkezés az állat és az ember közt, az állat nincs korlátozva tevékenységében, és nem a fotó beállított kelléke.
A világon egyre nagyobb az urbanizált populáció, elszakadunk a természetes világtól. Egyre több a furcsa viselkedés, ami különösnek tűnik biológusi szemmel számunkra - például amikor valaki egy vadállattal akarja pózoltatni a gyerekét
- mondta a kutató.
Amikor az ember fizeti meg az árát
Tavaly májusban a Wildlife World Zoo állatkertben egy jaguár támadott meg egy nőt, aki a biztonsági kerítésen belülre merészkedett egy szelfi reményében. Az állat elkapta a karját, és több sérülést is okozott neki. Ezután a PETA közölte, hogy senki ne lepődjön meg, ha ilyen esetben az állatok védekezni próbálnak. 2018-ban számos turista sebesült meg, miközben kengurukat etettek Ausztráliában. Akkor többen is az állatokat okolták, de kiderült: rossz étellel csábítgatták őket, és túl közel merészkedtek hozzájuk.
Medve ölt meg egy férfit, aki szelfizni akart vele (18 )
Az indiai férfi vizelni állt meg egy erdőben, amikor észrevette a sérült medvét, és odament hozzá egy fényképre.
Szintén ebben az évben egy szelfiző férfit megölt egy sérült medve. Prabhu Bhatara egy esküvőről tartott haza a többi vendéggel, amikor megálltak egy erdő közelében, hogy könnyítsen magán. A férfi társai figyelmeztetése ellenére odament a vadállathoz, de amikor közel ért hozzá, a medve rárontott és halálra marta. A férfi holttestéhez csak azután tudtak hozzáférni, hogy az erdészek altatólövedéket lőttek ki az állatra. Az áldozatnak a vele együtt utazó emberek közül senki sem segített, mert - ahogy a Hindustan Times fogalmazott - inkább azzal voltak elfoglalva, hogy telefonjaikkal videót készítsenek a jelenetről.
Ez is a szelfikultúra azon abszurditására világít rá, amikor a szörnyű pillanatot is rögzíteni akarjuk, nem pedig segíteni a másikon.
A Crimson Hexagon közösségimédia-elemző cég szerint az Instagramon naponta 900 millió felhasználó posztol olyan képet, amelyen állatok szerepelnek, 2014-2017 közt majdnem háromszorosára nőtt a vadon élő állatokat szerepeltető szelfik száma, ezek 40 százaléka nem etikusan készült. A legnépszerűbbek az elefántok, a kenguruk, az oroszlánok, a tigrisek, a lajhárok, a koalák, a delfinek, a zsiráfok, a teknősök, de az olyan védettnek nyilvánított fajok is, mint az ocelotok és a rozmárok.
A közösségi médiában megosztott, vadállatokkal készült fotók azt a hamis képet is kialakíthatják másokban, hogy a háziállatokhoz hasonlóan cuki, ölelgetni való példányokról van szó - sokan ezért is merészkednek túl közel például a kengurukhoz -, ám ez nem igazán vág egybe a valósággal. Ilyen téren a több millió követővel rendelkező világsztárok is felelőtlenek: Kim Kardashian korábban koalát, Justin Bieber pedig kis oroszlánt ölelgetett, ami nem jó üzenetet közvetít.
Az illegális kereskedelem is virágzik
A jópofa közösségi médiás posztok miatt pedig sokan kedvet kaphatnak ahhoz, hogy valamilyen egzotikus példánnyal fotózkodjanak, vagy akár otthonra is beszerezzenek egyet. Az állatvédő szervezetek szerint ez is szerepet játszik abban, hogy az illegális állatkereskedők körében egyre népszerűbbek a vidrák. Egy 2017-es felmérés szerint egy hathetes vizsgálat ideje alatt az elemzők több mint 11 ezer példány védett állattal kapcsolatos hirdetésbe és posztba botlottak a netes felületeken. Az egzotikus állatok illegális kereskedelme nemcsak könnyebbé vált a felületeknek köszönhetően,
de a szakértők szerint a menő állatos szelfik is hozzájárulnak ahhoz, hogy trendi házi kedvenceknek tűnjenek.
A Facebookot többen is támadják, amiért olyan oldalak hirdethetnek a felületén, amelyek védett állatok testrészeit árulják, különféle agyarakat, fogakat. A közösségi óriás állatvédő szervezetek segítségével próbálja felderíteni és lekapcsolni az ilyen típusú oldalakat.
Az Instagram 2017-ben még a felhasználók figyelmét is felhívta arra, hogy egy szelfi kedvéért ne tegyenek kárt növényekben vagy állatokban, mindig gondolják át, hogy mekkora stresszt okozhatnak az élőlényeknek. A Bővebben a vadvilág kizsákmányolásáról című felület magyar nyelven is olvasható.
A szupervirágzást is eltaposták az influenszerek
De influenszereknek a növények sem szentek, tavaly március elején valósággal eltapostak egy különleges természeti eseményt, amikor az esős időnek köszönhetően hirtelen virágzás indult Dél-Kalifornia sivatagos területein. Az úgynevezett szupervirágzás olyan látványos, hogy még az űrből is sikerült megörökíteni. A szelfizők akkor egymást és a virágokat tiporták azért, hogy legyen egy képük a természeti eseményről.
De ez nem csak Kaliforniában okozott gondot. Hollandia többek között a gyönyörű tulipánmezői miatt jelent csábító úti célt a turisták számára, ám a csodálkozó tekintetek mellett egyre szaporodnak a milleniálok, akik áttrappolnak a virágmezőkön egy virágos szelfiért, egyre komolyabb károkat okozva.
Simon Pennings helyi tulipántermesztőnek több földje is van Amszterdam közelében, ő beszélt a CNN-nek arról, hogy az elmúlt években egyre rosszabbá vált a helyzet, főleg a fiatalok merészkednek be olyan helyekre is a virágok közé, ahova nem kéne.
Tavaly volt olyan alkalom, amikor egyszerre 200-an fényképeztek egyetlen tulipánmezőmön. Az út mellett vannak a mezőink, és mindegy egyes nap reggel 10-től este 9-ig fotózzák magukat az emberek.
A helyzet annyira eldurvult, hogy a helyi termesztők nagyszabású kampányba kezdtek a közösségimédia-felületeken, hogy felhívják a turisták figyelmét arra: faragatlan dolog áttaposni a mezőkön azért, hogy fotózgassák magukat.
Ha eddig nem merült volna fel bennünk a gondolat, mennyire abszurd a folyamatos fotózkodás, hát képzeljünk el több mint 200 embert egyszerre egy letaposott virágmezőn, amint éppen annak szépségét próbálják megörökíteni.
Kiemelt kép: iStock
