Amióta tudjuk, hogy a kormány átlagosan két-három naponta végeztet közvélemény-kutatást, csak azt kell kitalálnunk, hogy a mindennapos gyűlöletpolitika a társadalomnak éppen melyik rétegét fogja megcélozni. A miniszterelnök láthatóan azt próbálgatja, kik a legalkalmasabb szereplők arra, akiknek a hátán el lehet jutni a legközelebbi sikeres választásig. Akár úgy is, hogy az egyébként jogász végzettségű kormányfő olyan jogi képtelenségeket állít, amelyeket azután valójában nem fog végrehajtani. Mert azt azért még ő is tudja, hogy megvalósíthatatlanok. Ám erről már csak a vájt fülű kisebbség fog tudomást szerezni, hiszen kevés "elvetemült" akad, aki rendszeresen olvassa a Magyar Közlönyt.
Orbán Viktor az évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján - ahová persze mindenkit azért nem engedtek be - egyebek között a fogvatartottakat pécézte ki. Ők elég jó alanyoknak látszanak ahhoz, hogy az aktuális "népharagot" rájuk lehessen zúdítani. Hiszen ki lenne az - néhány "sorosista" civil szervezeten meg pár okoskodó jogászon kívül -, aki ne értene egyet azzal, hogy a börtönökben csupa gyilkos, emberrabló, pedofil vagy kábítószer-kereskedő ül, márpedig ők azt sem érdemlik meg, hogy rájuk süssön a nap. Ez utóbbit szó szerint is vehetik.
Orbán Viktor véleménye sem befolyásolhatja a bírókat
A Kúria elnöke szerint a bíráknak ugyanakkor tekintettel kell lenniük a társadalom védelmére.
A miniszterelnök - szintén szó szerint - a következőket volt képes mondani: "A másik ilyen nagy igazságtalan ügy (az egyik a romák szegregációja miatt megítélt kártérítés volt - a szerk.), amely megsebezte a magyar néplelket, az a bűnözőknek kifizetendő pénz. Ahol az a helyzet állt elő, hogy arra hivatkozva, hogy a fogvatartás körülményei nem megfelelőek - újabb tisztázandó kérdés, hogy Magyarországon mi minősül megfelelő fogvatartási körülménynek - most elítélt bűnözők, az Európai Unió Bíróságának döntése alapján, magyar ügyvédek összekapaszkodása révén milliókat vesznek le a magyar államtól az adófizető polgároktól. Ez lehetetlen. Elítélt bűnözőknek fizetünk azért, mert a fogvatartás nem volt megfelelő? Hát hova jutunk itt? És tegnap konzultáltam is az igazságügy-miniszter asszonnyal, és mondtam, hogy egy fillért se fizessünk. Mert nagyon sok összegre büntettek bennünket, és mondtam, vállaljuk a vitát, indítsuk újra ezt a vitát. Ez egy lehetetlen állapot. Ráadásul, azóta építettünk börtönt, és javultak a börtönviszonyok, tehát jobb a helyzetünk, mint korábban volt, és jelentsük be, hogy mi nem vagyunk hajlandók bűnözőknek, akármilyen jó ügyvédeket is fogadnak föl, ráadásul politikában is aktív ügyvédeket fogadnak föl, ezeket nem tudjuk támogatni, illetve ezzel szemben föl kell lépni".
Azon most nem lovagolnék, hogy Orbán összekeverte az Európai Unió Bíróságát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságával, ezt Navracsics Tibor már helyretette. Van ezzel a kis szónoklattal más gond is bőven. Orbán azzal sincs tisztában, vagy úgy tesz, mint aki nem tudja, hogy "Magyarországon mi minősül megfelelő fogvatartási körülménynek". Elolvasásra javasolnám azt a 2014 decemberében hozott, azóta módosított igazságügyi miniszteri rendeletet, amelyből ez pontosan kiderül.
A zárkában folyó vízzel ellátott mosdót és elkülönített, lehetőség szerint önálló szellőzésű WC-t kell kialakítani. A zárkában vagy a lakóhelyiségben elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre hat köbméter légtér, és egyéni elhelyezés esetén legalább hat, közösen elhelyezett elítéltek esetén személyenként legalább négy négyzetméter élettér jusson. Az elítéltek részére hetente legalább három alkalommal, a női elítéltek részére, továbbá a dolgozó elítéltek részére munka után naponta meleg vizes fürdést kell biztosítani.
Úgy gondolom, hogy akiknek ezeket a feltételeket sem tudják biztosítani, és emiatt panaszt tesznek, nem a nagy képernyős lapostévé hiánya miatt reklamálnak.
Ami a "magyar ügyvédek összekapaszkodását" illeti, arról - az ügyvédek elleni hangulatkeltés célját leszámítva - csak annyit, hogy mind a jogszabály mellékletében, mind a büntetés-végrehajtás internetes oldalán megtalálható az a nyomtatvány, melyet a fogvatartottnak vagy képviselőjének egyszerűen csak ki kell töltenie ahhoz, hogy a kártalanítási eljárást megindítsa.
Az részemről már tényleg csak a kákán is csomót keresés, hogy a fogvatartottak között nem csak bűnözők vannak. Fogvatartott az is, aki előzetes letartóztatásban van, azaz még nem tudjuk, hogy bűnös-e vagy ártatlan. Fogvatartott a közúti baleset okozója, a piti tolvaj és csaló, de a gyermektartásdíjat notóriusan nem fizető szülő is. Hála a Fidesz büntetőpolitikájának, olyanokkal is tele vannak a börtönök, akiknek talán nem is kellene ott lenniük.
Ráadásul ma már a kártérítés szabályait hazai törvények tartalmazzák. A strasbourgi bíróságot 2015-ig elárasztották a lehetetlen fogvatartási körülmények miatt indított magyar ügyek, így a bíróság is észlelte, hogy nem egyedi esetekről, hanem rendszerszintű problémáról van szó. Csak példaként: Varga Lajos Baracskán egy 30 négyzetméteres cellában töltötte büntetését 16 másik társával együtt, egy másik elítélt a 9 négyzetméteres, szellőzés nélküli, a nappalitól függönnyel elválasztott vécés cellán negyedmagával osztozott.
Ekkor hozott az emberi jogi bíróság egy úgynevezett pilot ítéletet, ami arra kötelezte Magyarországot, hogy átfogóan orvosolja a helyzetet, és tegye lehetővé a hazai fórumok előtti jogorvoslatot. A kormány ettől kezdve a hazai jog részévé tette a megfelelő fogvatartási körülmények meghatározását - lásd a módosított IM-rendeletet -, egyúttal a hazai kártérítési eljárás módját és lehetőségét. Ez utóbbit egy 2016-ban hozott törvény szabályozza:
Kártalanítás jár az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás (…) által előidézett sérelem miatt. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. A kártalanítás megfizetésére az állam köteles. A kártalanítás egy napra eső összege legalább ezerkettőszáz, de legfeljebb ezerhatszáz forint.
Orbán azt állította a sajtótájékoztatón, hogy megmondta Varga Judit igazságügy-miniszter asszonynak, hogy "egy fillért se fizessenek". Ezt persze ő is tudja, hogy nem teheti meg, de keményen hangzik, és bizonyára megnyugtatja sokak "háborgó lelkét". Az igazságügyi államtitkár, Völner Pál azért gyorsan helyesbített, mondván, hogy a "ne fizessünk" nem azt jelenti, hogy nem fizetünk. Ezt követte az a szemfényvesztés, hogy Orbán csak arra gondolt, függesszék fel a kifizetések végrehajtását. Ha mindez így lett volna, akkor igaza lett volna a DK-nak abban, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentette a kormányfőt. Ám kissé elhamarkodták ezt a feljelentést, mert még nem olvashatták azt az új kormányhatározatot, amiből kiderül, hogy csak néphülyítés volt az egész.
A Magyar Közlönyben ugyanis az Orbán által jegyzett kormányhatározat érdemi része így szól: a kabinet
felhívja az igazságügyi minisztert, hogy az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel.
Bravó! Ezt bármely adós bármikor megteheti, hogy a végrehajtási határidő utolsó napján törleszti az adósságát. A bíróság vagy a törvény megszabja, hány napon belül kell valamit kifizetni. Az utolsó napon történő fizetés természetesen semmiféle ítéletet vagy törvényt nem sért. Amúgy meg nem is irreális, hogy szükséges a törvény által megszabott 60 nap ahhoz, hogy tisztázzák, a fogvatartottnak nincs-e tartásdíj-fizetési, kártérítési, bűnügyiköltség-viselési vagy egyéb kötelezettsége, mert ezeket mind levonják a kártérítésként kifizetendő összegből, és csak a maradék kerül a számlájára.
A kormányhatározat többi része ugyanaz a demagóg porhintés, amit már ismerünk: "egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel." Erről csak annyit, hogy ha a fogvatartottak nem kapnának kártérítést, az áldozatok sem jutnának hozzá az őket megillető kártérítésekhez. Így nem valószínű, hogy az ő igazságérzetüket sértené, hogy lesz olyan pénz, amiből végre őket is kártalanítani lehet.
Ami pedig a kormányhatározat harmadik mondatát illeti: a kormány azt írja elő Varga Juditnak, hogy "a hatályos szabályozást haladéktalanul vizsgálja felül, és annak eredményéről tájékoztassa a kormányt". Ezt Varga nyilván készséggel megteszi. De nem túl nagy ez a mozgástér, hiszen, ha olyan törvénymódosításra kerülne sor, amely szembe menne a strasbourgi bíróság döntésével, illetve az annak alapjául szolgáló emberi jogi egyezménnyel, minden kezdődne elölről. A panaszok ismét Strasbourgban landolnának, ahol egyébként korábban jóval magasabb összegű kártérítéseket ítéltek meg, mint a hazai eljárásokban. Persze a kártérítési napi összegével még lehet játszadozni, de azzal is csak módjával.
Keresi a kormánypárt a mindent vivő témát, amire fel lehet majd építeni a 2022-es kampányt.
Én persze nem látom a Fidesz által háromnaponként megrendelt közvélemény-kutatások eredményeit. De azt tippelem, hogy az eddigi kör marad: Soros, migránsok, romák, bírák, ügyvédek. Új belépők: fogvatartottak.
Kiemelt kép: Mónus Márton / MTI
