A garantált bérminimum január 1-től mintegy 20 százalékkal nő (bruttó 260 ezer forintra), így a legalább középfokú képzettséghez kötött munkakörben dolgozóknak 2022-ben már több mint kétszer annyit kell fizetni, mint 2015-ben kellett (akkor havi bruttó 122 ezer forint volt a bérminimum). Ezt a folyamatos emelkedést számos iparágban jól lekövette a megbízók számára irányadó rezsióradíj is - a vagyonvédelmi szektorban azonban nem, ami lassíthatja az ágazat fehéredését. A szakmai kamara jövő év elején is feszültségekre számít, miközben a szegmens piacvezető vállalkozása a rosszhiszemű megrendelők elleni fellépésben is megoldást lát - írja a Nevadasec Prémium Szolgáltató Kft. biztonsági cég közleményében.
- A kormányrendeletben rögzített, minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj jelenleg 2474 forint,
- ami mindössze 28 százalékkal magasabb a 2015-ös szintnél, amely akkor 1929 forint volt.
A közleményt kiadó cég ügyeveztője, a Magyar Testőr Szövetség korábbi elnöke, Romasz Sándor szerint az időközben végbement bér- és egyéb költségnövekedések miatt ez az összeg ma már közel van ahhoz a legalsó határhoz, amennyiért egy a törvényesség és a minőség iránt elkötelezett cég biztonsági szolgáltatást tud végezni.
Szavait alátámasztja, hogy a garantált bérminimum, amit jogszabálykövetőként a vagyonvédelemben is ki kell fizetni, a hat évvel ezelőtti bruttó 122 ezerről januártól 260 ezer forintra nő. Mindez azt jelenti, hogy a bérköltség a többnyire óradíjalapú szerződéses megállapodások egyre nagyobb hányadát emészti fel. Összehasonlításképpen azt is megemlítették, hogy az építőiparban ugyanezen időszak alatt 82 százalékkal (2490-ről 4530 forintra) nőtt a rezsióradíj, ami sokkal inkább lehetővé teszi a kötelező béremelések kigazdálkodását, mint a biztonsági szektorban, ahol ez az érték mindössze 28%.
Német Ferenc, a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara alelnöke úgy látja, januártól konfliktusos tárgyalásokra van kilátás a cégek és a megrendelők közt, a helyzet pedig kockázatokat is rejt magában.
Ha a szolgáltatóknak nem sikerül kiharcolni a díjaik emelését, két út áll előttük. Vagy a működési költségeik és a profitjuk, akinél még van ebben tartalék, rovására lépik meg a jogszabály által előírt béremelést, vagy abba a zónába tévednek, ahol a NAV lecsaphat rájuk, ahogy arra nemrég számos példát láttunk
- tette hozzá.
Romasz Sándor szerint
a törvénytelenül működő cégek elleni fellépés fontos, és érdemes lenne kiterjeszteni a kört azokra a megbízókra is, akiknek nyilvánvalóan tudniuk kell, hogy a másik oldal nem képes az adott vállalási összegért tisztességesen kifizetni a bért és a járulékokat, mégis egyfajta haszonélvezőként fenntartják ezt a gyakorlatot.
A szakmai kamara alelnöke mindent egybevetve biztos abban, hogy a garantált bérminimum jelentős emelése hosszútávon előnyére válik a szektornak, a rövidtávú problémákat pedig a rezsióradíj minél előbbi emelésével lehetne megelőzni. Az eddigi egyeztetések alapján ilyen téren 5-15% közti növekedésre számít, ami kihirdetés után a vállalási díjakban is megjelenhet.
