A buszsofőr szerint nem érzi magát abszolút bűnösnek, a szakértő úgy véli, hogy sok tényező együttes hatása miatt következett be a sajnálatos tragédia.
Újabb tárgyalás volt annak az 57 éves kunhegyesi buszsofőrnek az ügyében, aki tavaly nyáron a buszban felejtett egy négyéves kislányt Tomajmonostorán. A gyerek a rekkenő hőségben életét vesztette – írja a Blikk.
A tragédia 2022. június 7-én történt. A férfi nem vizsgálta át alaposan a tűző napon parkoló buszt, mielőtt bezárta volna, így maradhatott benne a kislány. Az eszméletét vesztett gyereket ugyan kórházba szállították, de három nappal később meghalt.
A sofőrt kedden halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolják. A férfi a tárgyaláson elmondta, hogy a fuvar előtt egy Imre nevű férfi kérte, hogy vállalja át tőle a munkát.
Vallomásában elmondta, hogy két körben vitte a gyerekeket.
– mondta, hozzátéve, hogy az Imre nevű férfitól nem kapott semmiféle tájékoztatást, csupán annyit mondott neki, hogy „a gyerekek majd mindent tudnak”. Arra nem is gondolt, hogy óvodás is lesz a gyerekek között. „A gyanúsítás közlésekor olyan állapotban voltam, amit nem kívánok senkinek. Azt sem tudtam, hogy hol vagyok, mi történik velem” – mondta.
Őt követően az életét vesztett kislány édesanyja válaszolt a kérdésekre:
„2021 októberében írattuk be az óvodába, azóta busszal közlekedett. Aznap amikor megérkezett a busz, ugyanúgy felszállt fel rá, ahogy szokott minden reggel.”
Az asszony végül elsírta magát, nem tudta folytatni a vallomást, ezért a bírónő inkább felolvasta az édesanya korábbi vallomását, aki röviden kérdésekre is válaszolt.
Elmondása szerint a tragédia napján már délelőtt is üzentek neki messengeren az óvodából, de nem érték el, mert nem volt internet a telefonján. Így a szörnyűséget az anyósától tudta meg délután.
– mondta el.
A férfi is vallomást tett, aki felkérte a cserére a sofőrt. Elmondása szerint ő mindig szétnézett az ülések között is.
A polgármesteri hivatal pályázati ügyintézője segített, mikor Imre beszaladt hozzá, miután megtalálta a gyereket.
„Kétségbeesetten kiabált, hogy talált egy kislányt a buszban. Amikor megláttam, azonnal hívtam a mentőket. Onnantól kezdve próbáltuk a mentős utasítását követni. Bevittük egy hűvös helyre, a hivatal nagy termébe. Ki volt hangosítva a telefon, amíg a mentősök oda nem értek. A kislány hurutosan hörgött és jajgató hangot adott ki. Kommunikálni nem tudtunk vele” – árulta el.
Az óvónő is beszélt a szörnyű napról. Ő álította össze a névsort a gyerekekről, de nem emlékezett rá, kinek adta át a listát.
„Inez nagyon aktív kislány volt. Szeretett futkározni, imádott játszani. Az elején nehezen nyílt meg, de nagyon gyorsan megszokott mindenkit, hamar kötött barátságot.” Egy másik óvónő szerint a veszélyérzete még nem alakult ki teljesen.
A vádlott felesége tanúként elmondta, hogy 35 éve élnek boldog házasságban, három, egyetemet végzett gyermeket neveltek fel közösen.
Egy munkabiztonsági szakértő szerint pedig sok tényező együttes hatása miatt következett be a sajnálatos tragédia. Úgy vélte, hogy kísérő nélkül 6 éven aluli gyereket nem is lehetett volna szállítani, de álláspontja szerint a vádlott nem mulasztott azzal, hogy nem ment hátra a buszban megnézni, maradt-e ott valaki. Szerinte elég, hogy hátra nézett.
A tárgyalás után a gyászoló szülők azt mondták a lapnak: „Nagyon mély sebek szakadtak fel bennünk”.
A szülők kártérítés reményében polgári pert is indítottak a sofőrrel szemben, de ennek a részleteiről nem akartak beszélni.
