A rendszerváltás előtt alapított Griff Collection az egyik legpatinásabb magyar divatruházati cég, a koronavírus miatt azonban korábban soha nem tapasztalt nehézségei adódtak. Kilenc üzletük közül négy már biztosan nem fog újra kinyitni, az elmúlt hetekben pedig a webshopos megrendelések teljesítése sem megy gördülékenyen.
A webshopos vevők kiszolgálásának nehézségeit a vállalkozást megalapító Sütő Zoltán lánya személyesen élte át, amikor az egyik budapesti plázában lévő boltjukban elő akart készíteni egy rendelést.
Összeszedte a megrendelt három pár cipőt és két pólót, hogy feladja a postán, de a biztonsági őrök nem engedték ki az üzletből arra hivatkozva, hogy tartozásuk van, a bérbeadónak pedig emiatt zálogjoga van az árura. Azaz praktikusan megakadályozták az értékesítést
- mondta Sütő Zoltán.
A cégvezető szerint a bevásárlóközpontokban nemcsak náluk, hanem más üzleteknél is "nagyon sokszor" előfordulnak hasonló nézeteltérések. Több kereskedő elmondása alapján a konfliktus hátterében leegyszerűsítve az áll, hogy a plázákban működő üzleteknek ellehetetlenült a működése a kijárási korlátozás miatt, a milliós bérleti díjak fizetését viszont továbbra is elvárják az üzemeltetők a kormány egyértelmű állásfoglalásának hiányában (a témáról korábban részletesen írt a Hvg.hu is). Az általam megkérdezett kereskedők jellemzően általánosítva beszéltek a bevásárlóközpontokról, így értelemszerűen nem az összes plázára érvényesek az állításaik.
Napi 20 ezer forint bevétel
"Március első felében még a szezon legnagyobb forgalmát csináltuk meg, egy héttel később pedig már nulla volt a bevételünk" - jellemezte a bevásárlóközpontokban működő ruhaboltok helyzetét Szentpétery István, a Mayo Chix tulajdonos-ügyvezetője. A cégnek egy saját üzemeltetésű boltja van a Westendben, emellett Magyarországon több tucatnyi márkaboltot üzemeltetnek a kereskedőik.
A március közepén meghozott korlátozó intézkedések hatására a forgalmunk a 0-10 százalékára esett vissza. Volt, hogy egy nap 20 ezer forintot csinált egy üzletünk, volt, hogy nulla forintot"
- mondta Szentpétery az ellehetetlenülésükről. Ennek ellenére tíz napig nyitva tartották a boltjaikat, mivel semmilyen bérleti kedvezményt nem kaptak a bevásárlóközpontoktól. Ezt követően azonban bezárták az üzleteiket, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudják fizetni a bérleti díjat.
A plázák nyitva maradnak, pedig sok üzletbe nem is mehetünk be. Hogy van ez?
Úgy tűnik, a plázák bevételét mindenképpen biztosítani akarják.
A helyzet akkor sem vált egyértelművé, amikor március 28-tól bevezették a kijárási korlátozást, mivel a kötelezően bezárandó üzletek között nem nevezték meg a ruhaboltokat. Szentpétery szerint eltérő értelmezései vannak a rendeletnek, mindenesetre ő egy olyan esetről sem hallott, ahol bárkit számon kértek azért, mert nyitva van. Szerinte a plázák többsége pont ezt használja ki, biztosítják is a nyitva tartást, elvárják a bérleti díj fizetését, a plázákban ugyanakkor alig van ember.
80 emberből 70-et elküldtek
A plázák nyitva vannak, de a nyitva lévő üzletek körülbelül az összes bolt öt százalékát tehetik ki. Néhány kamikaze van, aki ott ül, és várja, hátha bemegy valaki
- festette le a bevásárlóközpontok helyzetét a Griff Collection vezetője, Sütő Zoltán. Nekik is hasonlóan alakult a forgalmuk a márciusi hetekben: a szokásos heti 50 millió forint körüli árbevételük március közepére 4 millió forintra csökkent, majd utána "annyira se", gyakorlatilag nulla forint volt a forgalmuk napokig.
A mintegy 80 alkalmazottjuk közül 70-nek szűnt meg a munkaviszonya, a többieknek csökkentették a fizetését. Most egyedül a webshop révén van némi bevételük, amely azonban a korábbi forgalom csekély százalékát tette ki. "Ez kis cash flow-t ad, a telefonszámlákat legalább tudjuk fizetni" - mondta Sütő Zoltán.
Több kisebb üzlet vezetőjével is beszéltem, és hasonlóan reménytelennek látják a helyzetüket. Egy magyar ruhaipari vállalkozó, akinek két budapesti plázában van egy-egy boltja, már március közepén bezárta azokat, mivel "gyakorlatilag fölösleges volt nyitva lenni, nulla forint volt a bevétel". Kilenc alkalmazottja volt, mindnyájukat kénytelen volt elküldeni.
"Éjszakákon keresztül töprengek, hogy hogyan lehetne életben maradni. Minden azon múlik, hogy a plázák mennyire nyitottak"
- mondta a vállalkozó. Elmondása szerint mindkét üzlethelyisége bérletéért több mint kétmillió forintot fizet havonta, ezt bevétel nélkül értelemszerűen lehetetlen kifizetni. Egyik bevásárlóközponttól sem kapott semmilyen kedvezményt, "ugyanúgy számlázzák a bérleti díjakat", még a boltonként havi 150 ezres villanyszámlát is. Árbevételét teljesen elvesztő kereskedőként a kormány sem nyújt segítséget neki.
Havi 2-3 milliótól kezdődő bérleti díjak
Hozzá hasonlóan valamennyi megkérdezett bérlő azt mondta, hogy szórványos e-mail-váltások vannak az üzemeltetőkkel, de ezek egyelőre tartalmatlanok. "A plázák lényegében hallgatnak, a türelmünket kérik. Nyilván a kormányzati állásfoglalást várják, de a kiskereskedőkről, plázákról egyelőre ott is nagy hallgatás van" - mondta egy bérlő.
A bérlőknek hat hete gombóc van a torkában. Levélváltások vannak, de mindig azt emelik ki az üzemeltetők, hogy ők mindent biztosítanak egészségügyi szempontból az üzemeltetéshez
- mondta egy másik bérlő. Többen panaszkodtak arra is, hogy ahelyett, hogy próbálnának együttműködést, segítséget kínálni az üzemeltetők, teljesen elzárkóznak és hivataloskodó leveleket küldözgetnek. "Megy a taktikázás, a kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskereskedő pedig fizessen, akármi történik is" - mondta egy bérlő.
A megkérdezettek szerint a budapesti plázákban egy kisebb üzlet bérleti díja 2-3 millió körül mozog, egy 70 négyzetméter körüli üzleté akár nettó 5 millió forint is lehet. A díjak ráadásul számottevően nőttek a forint gyengülése miatt, mert jellemzően euróban vannak meghatározva.
A jelenlegi helyzet sok, már hosszú évek óta húzódó problémára és ellentmondásra is rávilágított bérbeadó és bérlő között, például az euróban való fizetésre
- mondta Sütő Zoltán.
A bérleti díjat áprilisban az általunk megkérdezett magyar ruhaboltok közül senki sem fizette ki, de van, aki már márciusban sem (jellemzően a hónap közepén kell fizetni). "Évtizedes tapasztalatokra tekintettel számítottunk arra, hogy sarokba leszünk szorítva, emiatt úgy gondoltuk, elmegyünk a végsőkig" - indokolta ezt egy bérlő.
A Griff Collection is hiába próbált kedvezményt kérni az bérbeadóktól, üzemeltetőktől, "egyik sem engedett semmit, mivel a kormányrendelet nem határoz egyértelműen". Sütő Zoltán szerint emiatt mondták fel négy bevásárlóközponttal is a határozott idejű szerződésüket. "Velük pereskedésre készülök. Felvesszük a kesztyűt a vis maior helyzetre és az ellehetetlenülésünkre hivatkozva" - mondta Sütő.
Nyugat-Európa számos országában bezárásra kényszerültek a bevásárlóközpontok, többek között Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában is bezárták a plázákat a járvány hatására. Csehországban és Szlovákiában szinten bezárták a bevásárlóközpontokat.
A plázák hallgatnak
A bevásárlóközpontok kiürülését értelemszerűen nem csak a ruhaboltok sínylik meg. Az ország egyik legnagyobb műszaki áruháza, az Extreme Digital azt közölte kérdésemre, hogy leginkább a klasszikus bevásárlóközpontokban működő üzleteiben csökkent a forgalma, ezeknél 50 százalék körüli a visszaesés (az utcai üzleteknél 0-30 százalék a csökkenés). Különösen azoknál a plázáknál erős a visszaesés, amelyek elsősorban tömegközlekedéssel érhetők el, mint a Mammut vagy a Sugár (válaszukban nem tértek ki a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekre).
A Magyarország egyik vezető könyvesbolthálózatát üzemeltető Líra Csoport azt írta, hogy a bérleti díjak terén olyan vis major helyzet alakult ki, amelyben az államnak, az üzletek üzemeltetőinek, bérbeadóinak, valamint a bérlőknek is együtt kell működniük.
Továbbra is várunk ezen a területen az állami támogatásra, kompenzálásra
- írták. A bérbeadókkal, üzemeltetőkkel való tárgyalások "még folyamatban vannak".
Koronavírus - Még több hír a témában
Ingyen van a Total War: Shogun 2, minden idők egyik legjobb stratégiai játéka
- Sik Endre: életveszélyes az átpolitizált járványügy
- MTA: súlyos következményekkel járhat a magyar egészségügy sorvadása
Megkerestem számos olyan külföldi tulajdonban lévő ruhaipari multit, amelyek jelen vannak a magyar plázákban, hogy miként érinti őket a jelenlegi helyzet, de egyikük sem reagált érdemben a megkeresésemre.
Szerettem volna azt is bemutatni, hogy a másik fél, a bevásárlóközpontok üzemeltetői hogyan élik meg a helyzetet. Számos jelentős budapesti és vidéki bevásárlóközpont üzemeltetőjét megkerestem, és többek között megkérdeztem tőlük, hogy az áprilisi bérleti díjak mekkora része érkezett be hozzájuk, és hogyan alakulnak a vevőkkel való tárgyalások, de érdemben egyikük sem válaszolt.
Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu
