Nyilvánossá vált a VIII. kerület 2022-2029-es vagyongazdálkodási terve - vette észre az Építészfórum, aminek központi eleme a bérház- és bérlakásfejlesztési program, illetve a hasznosítatlan és alulhasznosított helységek jobb kihasználása.
A hosszú cikk szerint az Önkormányzat ma százharminc bérházat tart kézben, további egy pedig a fővárossal közös tulajdon. Ezek összeségében rendkívül elhanyagoltak, egy részükben pedig csak méltatlan lakhatási körülmények biztosíthatók.
A helyzetet a kétezres években indult programok, köztük a Corvin- és Magdolna-sétány projektje sem tudta megmenteni, ezen pedig az sem segít, hogy a központi költségvetésből a jövőben sem számítanak nagy összegekre, amik segítségével legalább az ingatlanok egy részét felújíthatnák.
Az egyetlen lehetőséget a meglévő önkormányzati vagyonra való építés jelenti - írják, ami lényegében annyit jelent, hogy
a legrosszabb állapotú és városképi értéket nem jelentő épületeket lebontanák, a telkeket, illetve a társasházakban lévő, rossz állapotú önkormányzati lakásokat értékesítenék, az így nyert összegeket pedig a többi önkormányzati épület és üres lakás felújítására költenék.
A Magyarországon a rendszerváltás óta megszűnt állami lakáspolitika, illetve az állami bérlakásépítések hiánya miatt megszületett nyolcvankét oldalas dokumentum a bontandó, a felújítandó, illetve a szerkezeti megújítást nem igénylő bérházakat listázza -
a 130 esetből 45-ben (34%) a bontás mellett foglal álllást, de nem zárja ki azok egy részének a felújítandók sorába való elhelyezését.
A terv szintén megfontolandónak tartja azoknak a
rossz állapotú, építészeti értéket nem képviselő, alulhasznosított ingatlanoknak a bontását, amelyeknek viszonylag alacsony a lakásszáma, sok bennük az üres lakás, és viszonylag nagy telken helyezkednek el.
A bontásra kijelölés mérlegelésekor figyelembe veendők városképi, emlékőrzési szempontok is, hogy maradjanak olyan épületek, amelyek őrzik Józsefváros hagyományos építészetét - írják, hozzátéve, hogy mindent nem lehet megmenteni, mivel egyszerűen nem jut rájuk elég pénz. A dokumentum nem zárja ki az épületek, illetve üressé vált telkek funkcióváltását, így elképzelhetőnek tartják a lakófunkciók másra való cseréjét, sőt, a bontások után néhány esetben közterület, park, játszótér, vagy épp egyéb rekreációs terület megszületését is tervezik.
Emlékőrzési, illetve várostörténeti szempontból tizenegy ház bontását tartják kérdésesnek - ezek az Auróra, a Koszorú, a Lujza, a Karácsony Sándor, a Kis Fuvaros és a Baross utcában, illetve a Mátyás téren állnak. A részletes elemzésben az Önkormányzat negyvenkilenc épületet (37%) felújítást igénylő, megmaradó háznak titulál, az állománynak pedig mindössze 29 százalékánál (ezek főleg magasabb lakásszámú épületek) érzik úgy, hogy nincs szükség azonnali beavatkozásra.
A program első olvasásra talán jól működő, sikerre vihető gondolatokat tartalmaz, a bontások minél hamarabb történő elindítása helyett azonban egyértelműen jobb ötlet lehetne, ha a kerület előbb a legjobb állapotú lakásoktól válna meg, kötelezve a vásárlót arra, hogy meghatározott időn belül újítsa fel azokat. Az így befolyó összegeket ezután a közepes állapotú lakásállomány felújítására költhetnék, hiszen azok eladásával újra csak nagyobb összegek csoroghatnának az Önkormányzat bankszámlájára - ez talán elegendő lenne ahhoz, hogy a rossz állapotú épületek egy része is megmeneküljön, így a folyamat végén kisebb erőfeszítéssel, illetve kezdeti befektetéssel több lakás maradhatna állva, és válhatna újra lakottá.
A tervről március elsején, kedden tartanak lakossági fórumot (ennek részletei itt érhetők el), ezt megelőzően pedig egy meghívásos szakmai műhely keretein belül szakemberek reszelik majd tovább a terveket. A véleményezésben a lakosság már most részt vehet, ezen a Google-űrlapon keresztül oszthatják meg a gondolataikat.
A bontásra, vagy felújításra javasolt értékes épületekről a következő napokban hosszú cikkel jelentkezünk majd.
