Azok a napok, amikor mind az éjszakai, mind a nappali hőmérséklet kiugróan magas, különösen veszélyesek az emberi egészségre, mivel ilyenkor a szervezet nem képes lehűlni napnyugta után sem.
Éjjel sem hűl le a szervezet
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói az északi félteke hőmérsékleti adatait elemezték az 1960-as évektől kezdve:
Az extrém forró 24 órás periódusok gyakorisága és intenzitása is egyértelműen növekvő tendenciát mutatott.
Azok a napok számítanak ebbe a kategóriába, amelyeknek legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklete a felső 10 százalékban szerepelt az 1960-2012 közötti periódusban.
Négyszer több forró nap
Ezután az egyes régiókra jellemző adatok felhasználásával modellezték a szélsőségesen forró napok jövőbeli lehetséges számát. Még ha az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik is annyira, hogy a globális felmelegedés mértéke 2 Celsius-fok marad,
az extrém forró napok száma valószínűleg megnégyszereződik 2100-ig.
A növekedés valószínűleg folytatódik és fel is gyorsul a jövőben. A kutatócsoport megerősítette, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn az emberi tevékenységből származó kibocsátás és az extrémforró 24 órás periódusok növekedése között. Elismerték az úgynevezett városi hőszigetek hatását is, ami akkor jelentkezik, amikor a hűs parkok és vizek helyét átveszi a hőtároló beton és aszfalt, így a városok melegebbek lesznek, mint a környező vidék.
Az ENSZ előrejelzése szerint a század közepére az emberek kétharmada városokban fog lakni.
