A Szent László királyhoz köthető történelmi emlékhely védett régészeti lelőhelyként ismert maradványaira a közelmúltban egy lakóházat építettek, annak ellenére, hogy a jogi eszközökkel azt meggátolni nem tudó mogyoródi önkormányzat tiltakozott ellene - írta meg csütörtökön a Válasz Online.
A túlméretezett társasház megmaradása esetén hosszú időre ellehetetleníti, hogy a Klastrom-domb tetején emlékhely szülessen, a bontáshoz azonban talán már túl késő, hiszen a közel ezeréves romok jó eséllyel már legalább részben megsemmisültek.
Az apátság születésének körülményeit egy legenda őrzi: eszerint az Árpád-ház legsúlyosabb belső viszályát lezáró 1074-es mogyoródi csata előtt Géza Szűz Máriának, a Mogyoród-hegy lábánál táborozó László pedig Szent Mártonnak tett fogadalmat, hogy győzelme esetén templomot épít.
A győztes megtartotta az ígéretét: az 1077-ben trónra került László alapította monostor négyszáz éven át létezett, romjai pedig a török kiűzése után még mindig jól látszottak, működéséről, gazdagságáról, illetve történetéről azonban csak keveset tudunk.
A Válasz Online szerint a Mátyás uralkodása alatt megszűnt kolostort Báthory Miklós váci püspök részben reneszánsz udvarházzá alakíthatta, erre azonban szintén nem állnak rendelkezésre bizonyítékok.
Az épület jó részének megsemmisülését végül a közeli barokk templom okozta, hiszen köveit egyszerűen beépítették az éppen születő épületbe.
A Klastrom-domb a XX. század derekáig mindössze kőbe vájt pincéket hordott a hátán, a hatvanas években azonban itt is megkezdődött a családi házak építése. Az apátság területét is felparcellázták:
öt különböző helyrajzi számon öt különböző tulajdonoshoz tartoztak, ez azonban nem változtatott azon, hogy a domb régészetileg védett lelőhely maradt.
A telkek egyikén 1955-ben, egy másikon pedig 1986-1987-ben történtek ásatások, utóbbi pedig egyértelműen rámutatott ara, hogy egy kisebb, kora Árpád-kori, illetve egy későbbi háromhajós templom is állt itt, sőt, egy XVI. századi téglaépület - talán a reneszánsz udvarház - kőfaragványainak egy része is előkerült.
Ennél többet talán már sosem fogunk megtudni a rég elpusztult épületekről, hiszen a telkek jó részét már korábban beépítették, szeptember 2-án pedig megindult a dombtetőre tervezett négylakásos társasház építése. A munkák megkezdéséhez az agglomerációban hasonló projektek egész sorát végigvivő építtetőnek
a hatályos jogszabályok szerint mindössze egy bejelentést kellett tennie,
eredménye azonban nem csak a régészeti lelőhelyet, de a néhol puszta kézzel morzsolható homokkőbe vájt pincéket, sőt, az esővíz megváltozott útja miatt a már álló házakat is veszélybe sodorta.
A mogyoródi önkormányzatnak az építési jogkörök a megyei kormányhivatalhoz való átkerülése miatt semmiféle eszköze nincs ennek megállítására, pedig a jogsértés egyértelmű.
A romok jó eséllyel legalább részben elpusztultak, emellett pedig az építési szabályzat legalább egy ponton való túllépésre is sor került, hiszen a földdarabon korábban már született két lakás, így a társasház átadása után a törvényi korlátot (5) túllépve már hat család fog élni a telken.
A Mogyoród Turisztikai Kft. nevű önkormányzati cég vezetője mindezek miatt már szeptember 30-án a kormányhivatal építéshatóságához fordult, kérve, hogy sürgősen vizsgálják ki, szabályos-e az építkezés, és mielőbb állítsák le, mielőtt bekövetkezik a romok teljes pusztulása.
A munkák ezután két teljes hétre megálltak, majd úgy folytatódnak, mintha semmi sem történt volna, sőt, a mostanra már tető alá került új lakások egy ingatlanos portálon is feltűntek.
A Válasz Online teljes cikke itt olvasható.
