Dario Franceschini olasz kulturális miniszter szerint kilenc neandervölgyi ember maradványaira bukkantak egy Rómához közeli barlangban - írja az MTI. "Rendkívüli felfedezésről van szó, amelyről az egész világ beszélni fog" - mondta a miniszter.
A maradványokat, köztük koponyatöredékeket, fogakat és egyéb csonttöredékeket Lazio tartományban, San Felice Circeo településnél, Róma és Nápoly között félúton, a tengerparton fekvő Guattari-barlangban találták meg. Franceschini szerint a már korábban előkerült két lelettel együtt immár 11 neandervölgyi maradványait fedezték fel itt.
Ez azt jelenti, hogy a Guattari-barlang az egyik legjelentősebb lelőhely, amely a neandervölgyiekhez köthető.
Nyolc maradvány 50-60 ezer éves, a kilencedik pedig valószínűleg 90 ezer, legfeljebbb 100 ezer éves. Az egyik lelet egy tízes évei elején járó gyermektől származik, a többi maradvány felnőtteké.
A Guattari-barlangban Alberto Carlo Blanc antropológus már 1939-ben felfedezett egy tökéletes állapotban konzerválódott neandervölgyi koponyát. 2019 októberében újabb ásatások kezdődtek, a kutatás során a barlang eddig feltáratlan részeit vizsgálták át, köztük azt a tavat, amelyet már Blanc is említett. Francesco Di Mario, az ásatás vezetője szerint az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy egy elég nagy neandervölgyi populáció élt a térségben. "A neandervölgyi alkotta az első igazi emberi társadalmat" - nyilatkozta Marion Rubini, a tartományi antropológiai szolgálat igazgatója.
Az ásatásokon nagy számban találtak állatcsontokat is, köztük elefántok, orrszarvúk, óriásszarvasok, vadkecskék, barlangi medvék és őstulkok maradványait. A szakemberek úgy vélik, hogy a helyi leletek alapján tökéletesen sikerült rekonstruálniuk a korabeli környezetet és éghajlatot.
A neandervölgyiek a ma élő ember legközelebbi rokonai, egykor Európát, a Közel-Keletet, Közép-Ázsiát és Nyugat-Szibériát népesítették be. 40 ezer éve haltak ki, talán mert nem tudtak alkalmazkodni a változó klímához, vagy mert kiszorította őket a modern ember.
