Olvasónk szerény körülmények között él, rokkantnyugdíja mellette dolgozik is, hogy egyetemista lányának besegítsen a költségekbe. A lánya egy szomszédos országban tanul, és mellette diákszövetkezeten keresztül dolgozik is, hogy fenn tudja tartani magát.
A problémájuk az, hogy a NAV felszólítást küldött a lánynak amiatt, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetnie, illetve hogy a tartozása miatt végrehajtás következhet. Nem értik, miért kellene járulékot fizetniük, amikor a lány még tanul. És nem is tudják, miből fizessék ki a NAV által jelzett tartozást.
Utánajártunk, mi a helyzet az egészségbiztosítással ilyen helyzetben.
A külföldi egyetemre járó itthon nem lesz biztosított
A NAV megkeresésünkre azt írta, az egészségügyi szolgáltatási járulék előírása, valamint törlése (zárása) az általános szabályok szerint az egészségbiztosítási nyilvántartás közhiteles nyilvántartó szerv, azaz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatásán alapul. Abban a kérdésben, hogy a felsőfokú oktatási intézmény hallgatója egészségügyi szolgáltatásra hallgatói jogviszonyára tekintettel jogosult, vagy sem, kizárólag az egészségbiztosítási szerv dönt - tették hozzá.
Megnéztük, a tb-törvényben az áll, hogy a biztosítottakon kívül az a magyar állampolgár is jogosult egészségügyi szolgáltatásra, aki középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. Ez alapján akár biztosított is lehetne a lány. Csakhogy, mint a Nemzeti NEAK lapunknak küldött válaszában megírta, a nappali tagozatos tanuló, hallgató csak akkor szerez egészségügyi szolgáltatási jogosultságot, ha a nemzeti köznevelésről, illetve szakképzésről, vagy nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik az az oktatási intézmény, ahol tanul.
A külföldi egyetem pedig nem tartozik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá. Így aki nem itthon tanul, az hallgatói jogviszonya alapján nem szerez jogosultságot Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.
Külföldön lehet biztosított a diák
A NEAK levelében azt is írta, hogy amennyiben a külföldön tanuló kint folytatott tanulmányai alapján az adott országban biztosított lesz, akkor azt itthon be kell jelentenie, a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalban. A bejelentés alapján a tajszámát ideiglenesen érvénytelenítik (kék színű lesz), amiről a kormányhivatal értesíti is az illetőt. A bejelentés és az érvénytelenítés azért lehet fontos, mert ebben az esetben nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Ezután a járuléktartozás rendezése érdekében a hallgató a NAV-nál tud egyeztetési eljárást kezdeményezni, azzal a levéllel, amit a kormányhivatal küldött neki, a tajszám érvénytelenítéséről, és a kinti biztosítást igazoló dokumentummal. Fontos, hogy ebben az esetben a hallgató Magyarországon is igénybe tud venni orvosilag szükséges és indokolt ellátásokat, a kinti hatóság által kiállított EU-kártyával.
Viszont ha a külföldi egyetemi tanulmányok alapján nem keletkezik a tanulónak egészségbiztosítása, akkor Magyarországon meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Azt nem tudjuk, hogy olvasónk lányának keletkezett-e tanulmányai helyszínén egészségbiztosítása, de legalább így most már tudják, hogy ennek érdemes utána nézniük.
A diákmunka nem jelent feltétlenül biztosítást
Mivel olvasónk egyetemista lánya dolgozik is tanulmányai mellett, megvizsgáltuk azt is, erről az oldalról lehet-e biztosított. A NAV idevágó tájékoztatójában azt írja, ha a diák iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, járulékot nem kell fizetnie, így nem is lesz biztosított.
Egészen más a helyzet akkor, ha a diákot munkaviszonyban foglalkoztatják - ekkor vonnak tőle járulékot, így biztosítottá válik, azaz nem kell a havi 8000 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetnie.
