Azt mondják, hamarosan tárgyalni kezdenek az Energiaügyi Minisztériummal, és van ötletük arra, hogyan lehet a havi szaldós elszámolást úgy alakítani, hogy ne legyen gazdaságtalan. Kérdés, hallgatnak-e majd rájuk.
Napok óta forrong a napelemes közösség, miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette az eddigi éves szaldóelszámolás havi szaldóra történő módosítását. Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke lapunknak azt mondta, a probléma súlyos, és ennél jóval összetettebb, de nem megoldhatatlan, éppen ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek az Energiaügyi Minisztériummal.
Szilágyi László szerint, habár most érthető módon az éves szaldóelszámolás 2024 januárjától történő megszüntetése körül forrnak az indulatok, ám a magyar napelemes piacot érintő problémák többrétűek, és távolabbra nyúlnak vissza. Mint mondja,
A három fő szegmens közé tartoznak a családi házakra telepített, háztartási méretű kiserőművek, továbbá például a kis- és középvállalkozások, gyárak, ipari épületek, közintézmények napelemes rendszerei, valamint a kereskedelmi célú, nagy napelemerőművek, melyeket azért hoznak létre, hogy eladják az általuk megtermelt villamos energiát. Szilágyi szerint kereskedelmi célú új napelempark mintegy három éve nem kapott engedélyt Magyarországon – amiket mostanában átadtak, azok telepítése jóval korábban indult, ugyanis 4-5 évbe telik egy ilyen beruházás megvalósítása.
Ezzel kapcsolatban új fejlemény, hogy a tervek szerint 2028-tól ismét kiadnak majd engedélyeket új napelemparkok létrehozására, azonban az ilyen beruházásokkal foglalkozó kivitelezőcégek nem élnek túl 5 évet munka nélkül.
„Tavaly október elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy aki október 31-ig beadja az igénybejelentését arról, hogy napelemet akar telepíteni a házára, lehetősége lesz visszatáplálásra, azaz eladhatja a megtermelt áramot az energiahálózatnak. Addig mintegy 200 ezer napelemes háztartás volt Magyarországon, az ezt követő három hétben pedig még egyszer ennyi igénybejelentés érkezett, amit egyszerűen nem tudtak feldolgozni az áramszolgáltatók, kiszámíthatatlan lett a kivitelezések befejezésének időpontja” – mondja Szilágyi.
Hozzáteszi, a kormányoldalról ezután már arról beszéltek, hogy az új napelem-felhasználóknak úgynevezett bruttó elszámolási rendszert fognak kialakítani, ami azt jelenti, hogy a háztartások a megtermelt áramot rögtön eladják a szolgáltatónak, az áramfogyasztásukat pedig rögtön megveszik.
Mindez hatalmas bizonytalanságot okozott, és azok, akik napelemes rendszer telepítését tervezték, tavaly november óta kivárnak. Mindenki halasztja a beruházását és arra vár, hogy kiderüljön, milyen lesz a bruttó elszámolási rendszer” – mondja Szilágyi.
Mindehhez hozzájött az áram-visszatáplálás (ideiglenes) felfüggesztése, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke szerint
Az idei év első három hónapjában megvalósított beruházásokra még korábban kötötték meg a szerződéseket, és ezek 2023 elejére jutottak el a megvalósítás fázisába.
„Tehát márciusig kifutottak a korábbi napelemes megrendelések, új szerződéseket 2022 vége óta nem kötöttek – vagy legalábbis a korábbiakhoz képest rettentően keveset. Az új nagy napelemerőművek szintén hiányoznak a piacról,
sőt, néhány vállalkozás kénytelen volt profilt váltani. Az egyetlen szegmens, ahol a napelemes kivitelezőknek maradt érdemi munkájuk, az a kis- és középvállalkozások, intézmények számára telepített rendszerek piaca” – mondja Szilágyi.
A bizonytalanságot tovább fokozta, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter előző szombaton bejelentette, hogy 2024 januárjától az éves szaldóelszámolás mindenki esetében havi elszámolásra változik.
„Ez egy újabb meghökkentő bejelentés volt, hiszen eddig azt mondták, csak az új belépők számára lesz havi elszámolás. Ez nem igazságos azokkal szemben, akik korábban az aktuális jogszabályok szerint kiszámolták a napelemes rendszer telepítésének megtérülését, ezek alapján döntöttek a beruházás mellett, majd aztán a kormány váratlanul átírja a játékszabályokat. Ugyanis azt tudni kell, hogy a napelemes rendszerek egész éves termelésének mintegy 70 százaléka nyáron keletkezik, míg mivel télen kevesebb a napsütéses órák száma, nyilvánvalóan az áramtermelés is kisebb. Éves viszonylatban az áramtermelésben erősebb hónapok kiegyenlítik a kevésbé napsütéses időszakok okozta „hiányt”, de havi elszámolásnál ez már egyáltalán nincs így.
Az ő esetükben akár a háromszorosára is nőhet a beruházás előzetesen kalkulált megtérülési ideje” – állítja Szilágyi.
Hozzátette, Lantos csupán egy rövid videóban beszélt az éves szaldóelszámolás megszüntetéséről, még nem született róla jogszabály, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség jogilag nem tud fellépni ellene. Ugyanakkor semmiképpen sem hagyják annyiban a dolgot, és a napelemet használókat is arra biztatják, hogy minden lehetséges fórumon tegyék szóvá az őket ért igazságtalanságot.
„Ez teljesen pártpolitika-mentes téma, hiszen a nap mindenkire ugyanúgy süt. Én nem látom reménytelennek a helyzetet, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség folytat szakmai kommunikációt a kormánnyal, hamarosan tárgyalunk az Energiaügyi Minisztériummal, és elmondjuk az érveinket, javaslatainkat. Persze ha nem veszik figyelembe a kéréseinket, akkor nem lesz előrelépés. Már az is nagy segítség lenne, ha a kormány meghatározná a napelemesek számára, mennyiért lehet majd áramot venni és eladni.
Ha mégis eltörlik az éves szaldóelszámolást visszamenőleg is, szakszövetségünk még akkor is lát több lehetőséget a napelem-tulajdonosok védelmére, de ennek a keretrendszerét azonnal ki kell dolgozni és be kell jelenteni, mert a legrosszabb a bizonytalanság” – mondja Szilágyi László.
