Az építményi jog arra biztosít lehetőséget, hogy a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesítsen vagy azt hasznosítsa.
Új jogintézmény, az építményi jog bevezetését tervezi az ingatlanokra a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A törvénytervezet szerint a Polgári Törvénykönyvben részletesen szabályozandó, a tulajdoni lapra is felkerülő építményi jogra zálogjogot lehet bejegyezni, így hitelbiztosíték is lehet. Az indoklása szerint ezzel például a naperőművek megvalósulását akarja támogatni a minisztérium, de koncesszióknál is jól jöhet majd ez a beruházásokhoz.
Ez már a Ptk. legutóbbi újraszabályozásánál is felmerült, de akkor végül nem került rá sor - írja a Bank360.
Az építményi jog átruházható és jogutódlás tárgya is lehet. Az építményi jog zálogjoggal zálogszerződés alapján az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel terhelhető meg. Az építményi jog több jogosultat egyidejűleg és együttesen is megillethet.
A minisztérium indoklása szerint a gazdasági növekedés gátját képezi, hogy a különféle épületek, építmények, műtárgyak, műszaki berendezések létesítésére irányuló beruházások finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik. A problémát az okozza, hogy a jövőben létesítendő épület, építmény, műtárgy nem terhelhető jelzálogjoggal, illetve azt ilyen joggal terhelhető hitelfedezetként nem fogadják el.
Ehhez hasonlóan a jelzálogjoggal megterhelhető építményi jog hitelbiztosítéka lehetne a közterületeket érintő építési koncessziók, a közterületeken megvalósuló, azok alatt, illetve felett tervezett építési beruházásoknak (például autópálya, alagút, híd, mélygarázs).
Ugyan az építményi jog újbóli bevezetése a minisztérium szándéka szerint ezeknek a beruházásoknak az elősegítéséhez kötődik, de ennél szélesebb körű, az egész ingatlanpiacot befolyásoló hatása lesz.
További információk a Bank360 oldalántalálhatók.
