Kinek éri meg? Ki jogosult rá? Mennyire bonyolult? Akár 5 millió forint állami támogatáshoz is juthatunk az új napelem-pályázattal, de sok a kérdőjel. Ezekről beszélgettünk Szolnoki Ádámmal, a Magyar Napelem Iparági Egyesület elnökével.
Egy hét, és élesben elindul a Napenergia Plusz pályázat előregisztárciója. A pályázható összeg 75 milliárd forint, amivel a tervek szerint a keretösszeg kimerüléséig támogatnák a jelentkezőket, összesen 15.160 pályázatot. A keret nincsen régiókra felosztva, a beérkezési sorrend dönt.
Egyfelől szélesre tárták a pályázatra jogosultak körét, ugyanakkor maradtak nehezen értelmezhető korlátozások is. Eleinte a pályázat műszaki tartalmát 4 kilowattos inverterre és maximum 8 kilowattórás akkumulátorra írták ki,
Maga a rendszer még ennél is nagyobb lehet, mert a napelemek névleges teljesítményét 20 százalékkal magasabban határozták meg, mint az inverter teljesítményét.
A pályázat vadonatúj gazdasági környezetben indul el, január elsejével zárult le a szaldó elszámolás korszaka, már csak azok élvezhetik ennek az elszámolásnak az előnyeit, akiknek vagy már működik, és tíz évnél nem régebbi a rendszerük, vagy tavaly szeptember hetedike előtt adták be az igényt a telepítésre. Mindenki más, tehát a ennek a pályázatnak a résztvevői is a bruttó rendszerbe kerülnek, amely esetében már nem a vételezett és termelt teljesítmény különbsége képezi az elszámolás alapját, hanem ezeknek a vételára. Ez nem kicsi különbség: az áram vételára rendszerhasználati díjjal együtt 35 és 70 forint lehet, azonban a napelemtulajdonos a feleslegét csupát 5 forintért táplálhatja vissza a hálózatba.
Itt jön képbe az akkumulátor. Az év jelentős részében a rendszer napppali többlettermeléséből fedezni tudunk pár órányi esti fogyasztást, ha elraktározzuk egy akkumulátorba. A hosszú nyári napokon ez akár a teljes önellátást is jelentheti, azonban a tél zsebbenyúlós marad. A pályázattal kapcsolatos kérdésekről Szolnoki Ádámmal, a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) elnökével beszélgettünk.
– Megjelent ez az új pályázat, miközben van egy régi is, és még az se tart sehol. Mi a garancia, hogy ez máshogy fog működni? Tudjuk, más a lebonyolító, de ugyanaz az állam van mögötte, aki végül a számlákat fizeti.
– Bennünk ez a kérdés ugyanígy felmerül, mint iparági képviseletben. Talán az egyik fontos különbség, hogy az előző pályázatot EU-s forrásból fizették, ez is oka lehet a késlekedésnek, bár eredetileg az volt a határozati döntés, hogy előfinanszírozza a magyar állam. Viszont ez a pályázat nem EU-s forrás, hanem kormányzati forrásból finanszírozzák, tehát itt nincs, amire várni kellene. Abban bíznak az iparági szereplők, hogy ez azt jelenti, gyorsabb kifizetések lesznek. A másik aggályunk az, hogy nincs olyan opció, hogy a támogatást maga a pályázó kapja, hanem mindenképpen a kivitelezőnek utalják. Ebből kifolyólag
Hiszen, amíg nincsenek kifizetve az addigi munkák, a kevéssé tőkeerős, kisebb vállalkozások nem tudnak egy minimális nagyságrendnél több munkát elvállalni.
– A korábbi pályázat tapasztalatai alapján mekkora az érdeklődés ez iránt a pályázat iránt? Érezhető valami ódzkodás pályázói oldalon?
– Inkább kivitelezői oldalon sokkal óvatosabbak, főleg a kis magyar kkv-k. Ő egészen biztosan rendkívül óvatosak lesznek, hogy mit és mennyit vállalnak el egészen addig, amíg nem kapják meg az első kifizetéseket. Aztán nyilván a puding próbája, ha megeszik. Tehát ha megcsinál egy cég néhányat, és megkapja a pénzét is, akkor bátrabb lesz mindenki.
– Hány pályázóra lehet nagyjából számítani? Mik az előzetes jelzések?
– Nagyon nehéz eldönteni, hogy lesz-e roham vagy sem. Mi a rohamnak különösebben nem vagyunk hívei. Az senkinek sem jó, hogy egyszer nagyon sokat kell dolgozni, aztán meg semennyit, ezért különösebben a pályázatoknak sem vagyunk hívei, legalábbis az ilyen rövid időablakos pályázatoknak.
– Van egy konkrét beadási nap, amikor megnyílik ez az ablak, január 15-e. Hogy fog történni? Képzeljünk el egy céget, amelyiknek 100 pályázata van, akkor ott ülnek a cég munkatársai a számítógépnél, és nyomogatják az entert? Milyen sorrendben? Sajnos láttunk már olyan pályázatot, ahol 10 perc alatt kimerült a keret, és hoppon maradtak sokan.
– 15-én csak az úgynevezett előregisztráció indul, nem a pályázat maga, de ott is betelhetnek dolgok.
– Ha sokan jelentkeznek egyszerre és hamar betelnek a helyek, akkor az is számíthat, hogy aki 100 pályázatot kezel, milyen sorrendben adja be a pályázatokat? Lemaradhat valaki azért, mert a pályázata a paksaméta aljára kerül?
– Szerintem sorrendiségnek nem lesz jelentősége. De természetesen az is lehet, hogy le fog csúszni. Nagyon nehéz megítélni, hogy lesz-e roham, vagy nem lesz, éppen a bruttó elszámolásra való váltás miatt.
– Ha mondjuk én most kapok észbe, már elkéstem, hogy 15-ig egy komplett anyagot össze tudjak rakni? Mennyire bonyolult az a pályázati portfólió, amit össze kell állítani? És mennyi idő?
– 15-én csak előregisztráció van, utána lesz lehetőség a pályázat beadására. Maga a pályázat szerintem elég bonyolult, én magam nem is ismerem teljesen végig a folyamatot.
– Akkor azt sem tudja, hogy körülbelül mennyi idő alatt lehet összeállítani egy ilyen pályázatot?
– Sajnos nem, de nem lesz egyszerű, az biztos.
– A pályázati feltételek között szerepel, hogy csak olyan ingatlanra lehet pályázni, ahova nincsen vállalkozás vagy vállalkozó bejegyezve. De például ott van Kató néni, aki mondjuk héber szakfordító. Nem használ külön áramot ehhez a munkához, de ott lakik szegényke, máshova nem tudta az ő egyéni vállalkozását bejelenteni, a lakóhelye a székhelye. Emiatt eleshet egy ilyen pályázattól?
– Nem ismerem, ezt a részt. Ha ez így van, akkor ez nem túl ütős, mondjuk így.
– Általában azt szoktuk tapasztalni, ez volt a CSOK-nál is például, hogy amint megjelenik egy pályázat vagy támogatás, ehhez hozzáigazodnak a vállalkozók által adott árajánlatok. Ön nem tapasztal ilyet, nincs túlárazás?
– Mivel lesz önerő, ezért itt mindenkinek a felelőssége, hogy megkapja a legjobb ajánlatot. Lehet, hogy vannak, akik árat próbálnak emelni, de szerintem kartellezésről biztos, hogy nem beszélhetünk. Ez sokkal szélesebb piac. Ebben azért egy kicsit belerondít, hogy a kis magyar kkv-k, akik egyébként a piac nagy részét alkotják, ebben a pályázatban hátraszorulnak, emiatt csökken a verseny, mivel ők nem tudnak majd sok projektet finanszírozni.
Láttam ilyen számokat, hogy ilyen mennyiségeket merne vállalni egy nagy cég, mert megvan a megfelelő kapacitása. Ez valóban torzítja a versenyt.
– A műszaki tartalom, ami ebben a pályázatban benne van, elégséges egy átlagos háztartásnak? Ez a pályázatban 4-5 kW-os inverter, maximum 10 kilowattórás akkumulátor.
– A szaldó elszámolás korszakában az átlagos lakossági napelemes rendszer ennél nagyobb volt, 6-7-8 kilowattos. Amióta nem szaldóval kell terveznünk, ennek értelemszerűen csökkennie kell. Az az igazság, hogy az európai trendeket vizsgálva ezek a rendszerméretek nagynak számítottak. A szaldó egy nagyon kedvező támogatási rendszer volt, nagyon sok országban ezzel indult a napelem, ezután változott Európa-szerte bruttó elszámolásra, és ahol ez megtörtént, ott hasonló trendeket látni, hogy kisebb napelemes rendszerek létesülnek, mert minél kisebb a napelemes rendszer, annál nagyobb arányban fogyasztjuk el a megtermelt energiát az óra mögött, azaz helyben.
A magyar lakosságnak és a magyar napelemes iparágnak is erre a gondolkodásmódra kell átállnia, és a fogyasztásunkat, a vételezett villamos energiákat csökkentsük minél inkább. Erre egyik eszköz az energiatároló, illetve, ha kisebb rendszert csinálunk, a másik eszköz az, hogy okosotthont csinálunk, vagy akkor töltjük az elektromos autót, amikor süt a nap, akkor használjuk a klímát, amikor süt a nap, akkor kapcsoljuk be a meleg vizet, amikor süt a nap. Ilyen apróságokkal, illetve automatizálásokkal lehet ezt optimalizálni, de ennek tényleg a nulladik fázisában vagyunk. Szerintem egy-két éven belül nagyon sokat fog fejlődni mind az iparág, mind a lakosság gondolkodása ezen a téren, a tudatos energiafelhasználás és energiatermelés más szinten lesz, mint most. Most ezzel az ismerkedési fázisban vagyunk.
– Végül is azt mondhatjuk, hogy a szaldó korszakában az volt a cél, hogy az egész fogyasztást kiváltsák, és ez lehetséges is volt, viszont a bruttó esetében a napelem inkább csak besegít az elektromos fogyasztás árának csökkentésébe?
– Ez nem volt rossz megfogalmazás, a cél az, hogy minél nagyobb arányban segítsen be. Hogy minél nagyobb arányban csökkentsük a vételezett villamosenergiánkat, és minél többet használjunk fel abból, amit mi meg tudunk termelni.
– A jelenlegi átvételi árak mellett a megtérülés szempontjából hogy áll ez a projekt? Úgy, hogy csak a 33 százalékát fizetem ki, körülbelül mennyi idő alatt térül meg a rendszerem?
– A minisztériumnak szerencsére az volt az egyik vezérlő elve, amikor kiírta a pályázatot, hogy a megtérülés egy életképes szám legyen. Ők úgy gondolkodtak, hogy
Ne felejtsük el, hogy Magyarországon még a rezsicsökkentés időszakában 9-10-12 éves megtérülésekkel komoly érdeklődés volt a napelemek iránt. Tehát magát a befektetést szemlélve sem rossz ez a konstrukció.
– Igen, ez nagyon lelkesítő, de ha tovább számolok, és kivonom ebből a támogatást, akkor ez a 10 év rögtön 30 év lesz, ami viszont semmiképpen nem rentábilis. Ha vége van ennek a pályázatnak, és maradnak a jelenlegi rezsicsökkentett átvételi árak, lesz még itt egyáltalán lakossági napelem-telepítés?
– A rezsicsökkentés miatt be van zárva a rendszer egy szerencsétlen helyzetbe. A minisztériumi egyeztetéseinken többször esett szó arról, hogy
Ez egy kicsit komplikáltabb szabályozási ügy, még nem látom, hogy mikor tud megvalósulni, de egyébként tőlünk nyugatabbra gyakorlatilag ez működik.
– Mennyit tart reálisnak, hány forintot?
– Erre nem tudok válaszolni. 5 és 30 forint között bármit.
– Január elsejétől az ország legnagyobb részében feloldották a visszatáplálási stopot, de nem mindenhol. Ahol nincs feloldva ez a visszatáplálási stop, ott egyáltalán be lehet adni most pályázatot?
– Szerintem a pályázat nem szól arról, hogy kötelező visszatáplálni. Attól a rendszer még a közcélú hálózaton rajta van, adott esetben onnan vételez, csak visszatáplálni nem tud. Ez tehát nem kizáró ok.
