A New York Times szerkesztőségi vezércikke sorra veszi a vizsgálatokat, amelyek a volt elnök ellen folynak, és amelyek közül a legkevésbé súlyos talán az, amiben most vádat emeltek ellene.
Történelmi napokat él át az Egyesült Államok. Első ízben fordul elő, hogy vádat emeltek egy volt elnök ellen, akinek ráadásul eltökélt szándéka jövőre másodszor is megpályázni a Fehér Házat.
A manhattani különleges ügyészség által Donald Trump ellen elrendelt vádemelés az amerikai demokrácia nagy próbatétele lesz. Az esemény jelentőségét az is mutatja, hogy a New York Times szerkesztőségi véleménycikkben kommentálta az eseményeket és már a címben hangsúlyozza: még Trump sem úszhatja meg az elszámoltatást.
A törvények semmibe vétele gyakran vezet bűnvádi eljáráshoz és éppen ez vár Trumpra. A szövetségi és állami ügyészek helyesen jártak el, amikor félretették a politikai következményekkel, illetve az elnöki tekintéllyel kapcsolatos aggodalmaikat, és négy különböző ügyben indítottak ellene nyomozást: a Georgia állambeli voksolásba való beavatkozás, az elnökválasztási eredmények megfordítására való törekvés, szigorúan bizalmas dokumentumok eltulajdonítása, valamint egy Stormy Daniels nevű pornószínésznőnek öt éven át fizetett „hallgatási pénz” ügyében. Ez utóbbi ügy vezetett a vádemeléshez.
A lap felidézi, hogy Trump teljesen átalakította az elnöki tisztségnek a törvényességhez való viszonyát, gyakran hangoztatta, hogy az elnök a törvények felett áll. Éppen ezért helyén való, hogy elnökként és elnökjelöltként elkövetett tetteinek súlyát bírák és esküdtek mérlegeljék, és akár el is ítélhessék. Trump súlyos károkat okozott amerikai politikai és jogi intézményeinek, és továbbra is fenyegeti őket, hogy vádemelés esetén újra széles körű tüntetésekre szólítja fel híveit. Ezek az intézmények azonban bebizonyították, hogy elég erősek az ő elszámoltatásához – írja a Times.
És ugyanilyen alapon nem élvezhet semmilyen kiváltságot, mint volt elnök. Ugyanolyan eljárást kell ellene lefolytatni, mint bármely más állampolgárral szemben.
A pontos vádpontokat várhatóan még napokig nem hozzák nyilvánosságra. Alvin Bragg kerületi ügyész azonban üzleti csalás és a kampányfinanszírozási szabályok megsértése ügyében folytatott vizsgálatot. Trumpot ugyanis azzal gyanúsítják, hogy a 2016-os elnökválasztás előtt eltitkolta a pornósztárnak utalt pénzeket. A hallgatás megvásárlása, a politikailag ártalmas információ eltitkolása önmagában vétkes tevékenység, az esküdtszék dolga lesz eldönteni, hogy ez kimeríti a bűntett fogalmát.
New York államban az ilyen hamisítás csupán vétségnek számít, ahhoz, hogy komolyabb bűntettként könyveljék el, egy másik bűntett is kell, jelen esetben a törvénytelen kampányfinanszírozás. Trump tagadja a vádakat és szerinte a demokrata Bragg politikai okokból indított ellene eljárást. A volt elnök korábban is számtalanszor ezzel érvelt, valahányszor nyomoztak ügyében, de ennek ezúttal sincsen semmi alapja. Az esküdteknek egy perben nemcsak a szabályoknak nem megfelelő módon tálalt bizonyítékokat kell figyelmen kívül hagyniuk, hanem a Trump hívei és ügyvédei által felhozott ilyen alaptalan állításokat is – teszi hozzá a lap.
Ilyen például a Georgia állambeli 2020-as voksolás, amelyet Joe Biden 11.779 szavazattal nyert meg. Trump többször is arra próbálta rávenni Brad Raffensberger georgia-i államtitkárt, hogy „találjon” annyi szavazatot, amennyivel meg lehet fordítani az államban az eredményt. Fani T. Willis ügyész már februárban javasolta a vádemelést, egyelőre azonban erről nem született döntés.
Ugyancsak folyik a vizsgálat a washingtoni Capitolium ellen Trump hívei által 2021. január 6-án végrehajtott fegyveres támadás ügyében. A Jack Smith vezette szövetségi igazságügyi vizsgálata arra terjed ki, hogy milyen szerepe volt Trumpnak a Fehér Házi békés hatalomátadás megakadályozásában, ugyanis éppen aznap gyűltek össze a törvényhozók, hogy hitelesítsék az elnökválasztás eredményét. Egy tavalyi kétpárti szenátusi jelentés megerősítette, hogy a Kongresszus épülete elleni támadásnak hét halálos áldozata volt.
Ugyancsak Smith csapata vizsgálja a Trump által a Fehér Házból floridai rezidenciájába vitt bizalmas dokumentumok ügyét. A Mar-a-Lago-i villában mintegy 300 titkos aktát találtak. Vizsgálják azt is, hogy Trump, ügyvédjei vagy stábjának tagjai megpróbálták-e félrevezetni a kormánytisztviselőket, akik vissza akarták szerezni a dokumentumokat.
E bűnvádi eljárások mellett Trumpnak több polgári perrel is szembe kell néznie. Letitia James New York-i főügyész például azért perelte be a volt elnököt, mert ingatlanjainak értékét valósnál sokkal alacsonyabban vallotta be. Az ügyben Trump három felnőtt gyermeke is érintett. A Capitolium több rendőre és egyes demokrata párti kongresszusi tagok is perlik a január 6-i támadás miatt, arra hivatkozva, hogy fizikai és érzelmi bántalmazásnak voltak kitéve. Ezenkívül E. Jean Carroll újságírónő, aki korábban azzal vádolta Trumpot, hogy a 90-es években megerőszakolta őt, most hitelrontás címén nyújtott be keresetet. A volt elnök e vádakat is tagadja.
A Times szerint a Trump elleni eljárás minden bizonnyal tovább szélesíti az országnak az elmúlt évek során oly sok kárt okozó megosztottságot. Ő máris rájátszik erre a megosztottságra, és „rasszizmussal” vádolja az ügyészeket, akik közül többen feketék. A közösségi médiában már arról írt, hogy le fogják tartóztatni, és kiadta a jelszót híveinek: „Tüntessetek, szerezzétek vissza nemzetünket” – ugyanúgy, mint a Capitolium ostrománál. New York város hatóságai máris felkészültek a zavargásokra.
Trump célja egyértelmű: aláásni az ellene felhozott vádakat, megóvni önmagát tettei következményeitől és az ügyeket saját politikai hasznára fordítani. Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus párti elnöke rögtön azzal vádolta Bragg ügyészt, hogy politikai bosszút akar állni a volt elnökön. És bár McCarthy nem bírálhatja felül a manhattani kerületi ügyészt, és nem avatkozhat bele egy bűnvádi eljárásba, kilátásba helyezte, hogy a képviselőház megvonhatja Bragg hivatalától a szövetségi pénzügyi támogatást.
