Megmutatjuk, milyen izgalmas részleteket fedeztünk fel a kiállításon.
Mi is megnéztük a Barabás Miklós rajzaiból nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában. A művész halálának 125. évfordulója alkalmából összesen 125 művet állítottak ki. A mester néhány grafikájának részletét ráadásul nagyítóval is megvizsgálhattuk.
Megmutatjuk, milyen izgalmas részleteket fedeztünk fel a Barabás Miklós. A rajz mestere című kiállításon.
A gyönyörő városmajori villa építtetőjére, Barabás Miklósra általában úgy tekintünk, mint a 19. század legkeresettebb portréfestőjére. A Nemzeti Galéria új időszaki kiállítása azonban bebizonyítja, hogy Barabás jóval több ennél. Akvarelljein, rajzain és litográfiáin keresztül egy igen gazdag életművet fedezhettünk fel.
A kiállítás terébe lépve az első szekcióban Barabás önarcképein és gyermekeiről készült rajzain keresztül ismerhettük meg a művész családját.
A kiállított alkotások nézegetését különleges élménnyé tette, hogy sok mű mellett Barabás Miklós kapcsolódó gondolatait is olvashatjuk.
"A műegylet ügye mellett még egy dolog foglalta le időmet: az év nyarán építtettem budai városmajori villámat. 1841 június havában megházasodtam, egybekelve művelt és áldott jó lelkű nőmmel, Bois de Chesne Zsuzsannával."
A lépcsőzetes falakon tematikus és időrendi egységekben ismerhettük meg Barabás Miklós pályájának különböző szakaszait az első gyermekrajzoktól. Az itt látható Zrinyi Miklósról készített másolatot 11 éves korában készítette.
Barabás 13 éves volt, amikor édesapja meghalt, így iskoláskorától maga kereste a kenyerét. Hamar ráébredt, hogy rajzolással többé-kevésbé fenn tudja tartani magát.
Félretett pénzéből 1834 tavaszán itáliai tanulmányútra indult. Itt ismerkedett össze William Leighton Leitch-el, tőle tanulta el a kor egyik legmodernebb alkotómódszerét, az akvarellfestészet.
Nagyon megkapó a Vezúzról készült akvarell sorozata. Elképesztő, hogy Barabás tanúja lehetett a vulkán kitörésének, és ilyen tehetséggel meg is örökítette azt.
“Olyan látvány tárult föl itt előttem, a milyent elképzelni sem tudtam. A Vezúv az egész kráter tetejét a legegőbe dobta, és ezen a nagy nyíláson át emelkedett fel egy olyan tűzoszlop, mely körülbelül a Vezúv magasságával egyenlő volt. Ezt a látványt, a ki életében csak egyszer is látta, soha el nem felejti. A ki csak a terraszon volt, pincér és vendég, az mind úgy állott hat órától tízig, mint a szobor.”
A nagyító plexilappal a Műteremben, Septimus Severus diadalíve, a Tervezet az Alagúthoz és Az épülő vízgyógyintézet című alkotásokon is felfedezhettünk izgalmas részleteket.
Természetesen a kiállítás nagy egységet szentel a festő portréművészetének is. Ebben a szekcióban szembe találtuk magunkat a korabeli közélet ismerős arcaival.
Munkái közt láthattuk irodalmárokat, művészeket, politikusokat, illetve a közönség kedvenceinek számító színészeket, muzsikusokat is. Az egyik legerdekesebb alkotás egyértelműen a Petőfiről készült arckép.
Barabás sokoldalúságáról tanúskodnak korabeli divatrajzai, karikatúrái, csoportos életképei és sajtóillusztrációi, amik műfajteremtőek voltak.
Divatrajzain figuráit rendszerint jelenetekbe vagy városi háttérkép elé komponálta, így e rajzok a reformkor egyéb részleteirő is tanúskodnak.
A hídépítéssel kapcsolatban is olvashatunk Barabástól egy érdekes anekdotát.
„Megtörtént az a kis malheur Adám Clarkkal: hogy fejjel a híd felé és farkakkal kifelé rakatta az oroszlánokat, William Tierney Clark, mikor tavasz végén megjött, szörnyű módon bosszankodott rajta, állványokat állíttatott és leszedték mind a tizenkét követ és megfordították kifelé fejjel.”
A Lánchíd építése később pesti látképeinek főszereplőjévé vált. Nekem egyértelműen Barabás Pest-Budáról készült látképeit tetszettek legjobban a kiállításon, hiszen mindig izgalmas összehasonlítani egy régi városképet a mostanival.
Ugyanígy a fürdőhelyeken készült rajzsorozatán is érdekes volt tanulmányozni, milyenek voltak a korabeli szokások a mai spa-kultúrához képest.
Mivel grafikai kiállításról van szó, kevesebb festménnyel találkozhatsz. A híres Szalagfű és A meny megérkezése azonban helyet kapott a kiállításban.
A tárlaton főként a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből láthatsz válogatott alkotásokat. A kiállításon szerepelnek olyan rajzok is, amelyek korábban még nem láthatott a közönség. Illetve Barabás Miklós alkotásai mellett a korabeli osztrák, német és angol művészek munkáiból is vannak példák.
Barabás Miklós. A rajz mestere című kiállítást 2024. január 14-ig nézheted meg a Magyar Nemzeti Galériában. Részletek a Galéria honlapján.
