December 1-én, a londoni MacDougall's aukciósházban értékesítik Nagy Katalin orosz cárnő 1787. április 20-án írt levelét - írja az MTI. A dokumentum különlegessége, hogy abban az uralkodónő a himlő elleni vakcina fontosságát részletezi Malorosszija (a mai Ukrajna) helytartójának.
A Pjotr Alekszandrovics grófnak küldött levelet korábban egy magángyűjteményben őriztek. Az iratot a közelmúltban állították ki először Moszkvában.
Nagy Katalin, aki 1762 és 1796 között uralkodott Oroszországban, a kezdetleges védőoltás egyik fő szószólója volt egy olyan korszakban, amikor a közvélemény még ellenezte a vakcinát.
1768-ban a cárnő lett az első ember Oroszországban, akit beoltottak himlő ellen, nem sokkal később pedig fia is megkapta a vakcinát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a himlő legalább 3 ezer éven át veszélyeztette az embereket, mielőtt a modern oltási kampányok 1980-ban kiirtották. A 18. századi Európában a betegség még egész falvakat pusztított ki. Az első sikeres himlő elleni vakcinát 1796-ban készítette egy angol orvos, Edward Jenner, aki rájött, hogy a tehénhimlőn átesett tehenészlányok védettek lesznek.
Nagy Katalin uralkodása idején a primitív oltással még a pácienseket az embert fertőző vírusnak tették ki. Az orvosok az egészséges emberek karján bemetszést végeztek, és a sebbe betegektől származó váladékkal átitatott szövetet helyeztek. A fertőzés enyhébb megbetegedést okozott, és 2 százalékos volt a halálozás esélye, míg a természetes fertőzés esetén a kockázat ennek hússzorosa volt.
A cárnő a levélben kifejtette, hogy a himlő nagy károkat okoz, különösen a köznép körében, ezért az oltásnak mindenütt általánosnak kellene lennie. A dokumentumot Nagy Katalin egy portréjával együtt bocsátják árverése, a két tétel akár 1,6 millió dollárért (mintegy 522 millió forintért) is elkelhet.
