Kecsmár Gergő, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának alapszakos hallgatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat díjazottja korunk egyik legégetőbb problémájával, a műanyag hulladék potenciális hasznosításával foglalkozik.

Az Our World in Data adatai szerint az 1950 és 2015 között eltelt 65 év alatt világszinten összesen 7,8 milliárd tonna műanyagot állítottunk elő, aminek mindössze 9 százalékát hasznosítottuk újra.

Bár az újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás mértéke az elmúlt években jelentősen nőtt, a hulladék mennyiségének robbanásszerű növekedése miatt a hulladékgazdálkodás is egyre fontosabb kérdéssé válik globális és hazai szinten egyaránt" - mondta Kecsmár Gergő. A hallgató hozzátette, ez az új hasznosítási technológiák megjelenését is magával hozza. Ilyen az általa vizsgált, ígéretesnek mondható műanyaghulladékból történő üzemanyaggyártás is, amely nemcsak környezetvédelmi szempontból innovatív, hanem hazánkban egyedülálló megoldást nyújthat a problémára. Kecsmár Gergőék úgy tudják, a műanyaghulladékok esetében jelenleg csak kísérleti fázisban van a technológia.

Fotó: Peter Dazeley / Getty Images

A fiatal kutató olyan műanyagkeverékeket állít elő, amelyek tükrözik a világ műanyag felhasználását, illetve összetételét, majd ezekből hőbontással (pirolízis) üzemanyagokat állít elő. Az így nyert üzemanyagok hasznosíthatóságának vizsgálata az ösztöndíjpályázat eredményhirdetése óta megtörtént. Az eredmények biztatóak, ugyanis a vizsgálat során meghatározott minőségi kritériumok többsége megfelel a követelményeknek. "A Magyarországon jelenleg alkalmazott technológiával, a műanyaghulladék másodlagos tüzelőanyagként történő hasznosításával szemben az általam vizsgált eljárás lényege, hogy zárt rendszerben történik a műanyaghulladék lebontása, így elkerülhető a nem kívánt káros anyagok (pl. kátrány) létrejötte" - tájékoztatott az eddigi eredményekről Kecsmár Gergő.

A műanyaghulladék pirolízisével a betáplált műanyag mennyiségének körülbelül 70 százalékát lehet folyékony üzemanyag előállítására hasznosítani, míg a maradék 30 százalékot kitevő szilárd és gáz halmazállapotú végtermékek tüzelőanyagként vagy vegyipari anyagként újrahasznosíthatók. A technológia így a körkörös gazdaság kritériumainak több szempontból is eleget tesz, és akár ipari szintre is emelhető. A kutatás jelenleg egy műanyaghulladékok pirolizálását végző kisüzem kivitelezési szakaszában van, amely egy újabb lépcsőfokot jelent.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!