Az Északi-sarkvidék már régen nem érintetlen vidék, egy új tanulmány alapján műanyag-szennyezettsége a sűrűn lakott területekéhez hasonló - írja az MTI. Melanie Bergmann, a bremerhaveni Alfred Wegeren Kutatóintézet (AWI) munkatársa és kollégái a mikroműanyagok magas koncentrációját mutatták ki a helyi a tengervízben, a tengerfenéken, a lakatlan partszakaszokon, a folyókban, illetve a jégben és a hóban is.
Az AWI szakértői norvég, kanadai és holland kollégáikkal együtt értékelték az adatokat. Összefoglalójuk szerint évente mintegy 19-23 millió tonna műanyag hulladék kerül a világ vizeibe, ami percenként két teherautó rakományának felel meg. Mivel a műanyag különösen stabil, felhalmozódik az óceánokban, és idővel egyre kisebb szemcsékre esik szét. A kutatók úgy vélik, hogy 2045-ig a világ műanyagtermelése várhatóan megduplázódik.
Az Északi-sarkvidék európai részén a szennyezés nagy része a halászatból származik.
A hálókat és a köteleket vagy szándékosan dobják a tengerbe, vagy a vízbe vesznek.
Nemcsak a sarkvidéki települések, hanem távolabbi vidékek szemete is szennyezi a környező tengereket: az Atlanti-óceán, valamint a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceán északi részének áramlatai is hozzájárulnak a felhalmozódáshoz. A folyók, köztük Szibéria folyamai magukkal sodorják a műanyaghulladékot a sarkvidék felé, és a levegőben található műanyag-mikroszemcsék is elérik az Arktiszt.
Bergmann szerint a műanyagszennyezésnek az Északi-sarkvidék tengeri élőlényeire gyakorolt hatását keveset vizsgálták, de sok adat szól amellett, hogy a következmények hasonlóan súlyosak, mint a jobban kutatott vidékeken. Valószínű, hogy a szennyezés az Arktisz élőlényeinek növekedését és szaporodását is akadályozza, szöveteikben gyulladásos reakciót vált ki.
A mikroműanyagok emellett a klímaváltozáshoz is hozzájárulhatnak. "Itt sürgős kutatásra van szükség, mivel az első vizsgálatok arra utalnak, hogy a mikorműanyagok megváltoztatják a tengeri jég és a hó tulajdonságait" - mondta Bergmann. A jég a benne lévő sötét szemcsék miatt több napfényt vesz fel, ez felgyorsítja az olvadást, ami viszont erősíti a globális felmelegedést. A levegőben lévő műanyagcsemcsék ráadásul kondenzációs magokat képeznek, melyekből felhő és csapadék alakulhat ki. Ennek az időjárásra, hosszú távon az éghajlatra is hatása lehet.
Bergmann kiemelte, a műanyagáradat olyan ökoszisztémákat sújt, amelyek már enélkül is rendkívüli terhelésnek vannak kitéve. Az Északi-sarkkör a klímaváltozás következtében háromszor gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.
