A Mércén Igazság-deficit címmel elemzi Schiffer András, miért nagyon vitatható a Központi Nyomozó Főügyészség határozata, amely szerint az MTVA-székházban nem az őrök, hanem a képviselők követhettek el bűncselekményt. Ügyvédként négy olyan állítást emel ki az ügyészség közleményéből, amely szerinte nem állja meg a helyét.
Szerinte az ügyészség állításával ellentétben a képviselők az MTVA székházában is hivatalos személyek voltak, ellentétben a fegyveres biztonsági őrökkel, vagyonőrökkel, akik még közfeladatot ellátó személynek sem minősülnek.
Az ügyészség feltehetően a képviselők eljárásának jogszerűségét kívánta kétségbe vonni, bár pont ezt nem mondták ki.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) alapján nyilvánvaló, hogy a képviselői mandátum nem szorítkozik a szűken vett törvényalkotásra, az állami média vezetői szegtek törvényt, amikor nem tárgyaltak az ellenzéki politikusokkal, akik az Ogytv. alapján az MTVA-székházban igenis hivatalos eljárást folytattak.
A képviselők csak akkor lépték volna át jogszerűség határát, ha az MTVA rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét okozzák, ha egy élő adást rögzítő stúdióba betörnek.
Amíg a képviselő az élő adást nem zavarja,
(szelfizik, várakozik, lépcsőt mászik, felelős vezetőt követel stb.), a jogszerűség keretein belül folytat hivatalos eljárást, amiért őt a fokozott büntetőjogi védelem megilleti. Márpedig Hadházy és Varjú képviselőket úgy érte az erőszak, hogy a közintézmény folyosóin közlekedtek.
Az ügyészség gyakorlatilag viszont megfenyegette a képviselőket, amikor közérdekű üzem működése megzavarásásának kísérlete miatt elrendelte a nyomozást. Schiffer András szerint van ugyan olyan jogerős bírósági döntés, amely egy tévé működésének megzavarása miatt megállapította a közérdekű üzem működése megzavarását, de az ítélet a régi Btk. alapján született.
Az új törvények alapján fogalmilag kizárt, hogy az MTVA-székházban bárki elkövesse a közérdekű üzem működése megzavarása bűntettét.
Nem hiszi, hogy ezt az ügyészség ne tudná, kénytelen feltételezni, hogy a szakmai meggyőződést felülírta a politikai kommunikáció.
Az ügyészség jogszerűnek tekinti az MTVA Fegyveres Biztonsági Őrség tagjainak fellépését, de a felvételek alapján kérdéses, mikor intézkedtek ők, mikor a vagyonőrök. Noha külön törvények vonatkoznak rájuk.
Mindkét őrség-típus felett a rendőrség gyakorol hatósági ellenőrzést.
Egy fegyveres biztonsági őr, bűncselekménynél a tetten ért embert a rendőrség megérkezéséig csak visszatarthatja, testi kényszert, az arányosság követelményével csak akkor alkalmazhat, ha az elkövető a biztonságot veszélyeztető tevékenységet folytat.
Az MTVA őrei akár országgyűlési képviselőket is megakadályozhatnak abban, hogy belépjenek a stúdióba, az élő adást megzavarják. Erről azonban szó sem volt,
a két képviselővel szemben alkalmazott testi kényszerre és kidobásukra nem nyílt jogalap.
Schiffer ellentmondásosnak tartja, hogy az ügyészség szerint nem volt alapja a rendőri intézkedésnek, hiszen maga hivatkozik arra, hogy a feljelentéseket mintegy 1000 órányi felvétel alapján tudta elbírálni. Ha csak ilyen alapos vizsgálat után jutottak el a képviselői feljelentések elutasításig, akkor a helyszínen a hivatalos személy elleni erőszak gyanúja - a képviselői jelzések alapján - felmerült.
Márpedig a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 39.§ alapján a rendőrségnek - intézkedési kötelezettsége keretében - be kell lépnie közterületnek nem minősülő egyéb helyre bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, vagy megszakítása céljából.
Legfeljebb a helyszínen megállapítja, hogy nem történt/történik bűncselekmény. Az ügyészség ráadásul azzal vádolja a képviselőket, hogy tettlegesen ellenálltak. Így viszont még inkább indokolt lett volna a rendőrség belépése az MTVA székházába.
Tehát vagy az nem igaz, hogy a képviselők tettlegesen ellenálltak és bűncselekményt követtek el, vagy az, hogy nem volt alap a rendőrök belépésére.
Schiffer András szerint arról lehet vitázni, hogy az MTVA-nál történtek mennyiben térítették el a politikai fókuszt a fokozódó kizsákmányolásról, és az olykor burleszkbe illő jelenetek növelték-e az ellenzék kormányzóképességébe vetett hitet. Arról nem, hogy az ügyészségnek az lenne a dolga, hogy politika helyett jogot és igazságot szolgáltasson.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
