A 2019. évi költségvetési törvényről és az MTA-törvény módosításáról előzetesen nem egyeztettek a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA).
A tudós testület ezért azt kéri a kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé. Ezt 100%-os egyetértésben szavazta meg az MTA elnöksége rendkívüli ülésén.
A határozatot Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke terjesztette az elnökség elé, amely két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve.
Az ülésen részt vettek a kutatóközpontok és -intézetek vezetői.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csak június 12-én, irreálisan rövid határidővel kérte az akadémiát az MTA-törvény módosításának véleményezésére. A javaslat olyan kormányzati kezdeményezést készít elő, amely a kutatás-fejlesztési forrásokat az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz utalja.
A Pénzügyminisztériumból június 13-án megküldött új költségvetési keretszám szerint jövőre az összesen mintegy 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint kerülne át az ITM-hez. A 28 milliárdból kb. 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz.
Az MTA-val előre nem egyeztetett módosítás tervezete kétségtelenül és alapvetően érinti az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit. Az MTA elnöke június 15-ére rendkívüli elnökségi ülést hívott össze. Az ülésen az elnökségi tagok által teljes egyetértésben elfogadott szöveget szó szerint közöljük.
Az Elnökség egyetért és támogatja a Vezetői Kollégium határozott álláspontját, miszerint az MTA ragaszkodik a Magyarország Alaptörvénye "Szabadság és felelősség" fejezetének X. cikkében foglalt jogok érvényesüléséhez, azaz a tudományos kutatás szabadságához és az MTA köztestület és intézményei közfeladat-ellátás során szükséges működésbeli függetlenségének megtartásához.
Az Elnökség egyetért az MTA elnöke által előterjesztett elvekkel, és támogatja azt, hogy:
1) a 2019. évi költségvetési törvény és az MTAtv. módosításának előkészítése az Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért javasolja, hogy a konzultációra időt engedve a törvényjavaslatok ne kerüljenek az Országgyűlés számára előterjesztésre;
2) az intézethálózat fenntartására tervezett állandó, a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségek az Akadémiánál kell, hogy maradjanak;
3) a felfedező (bottom-up) kutatások támogatása nem csökkenhet, ezeket az Akadémia egyik fő feladatának tekinti;
4) az intézetek és kutatóközpontok kutatási témáinak meghatározásáról, ezek támogatási arányairól és formáiról, az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig is alkalmazott eljárás szerint kell, hogy döntés szülessen;
5) elengedhetetlen, hogy a tudományos pályázatok értékelését és a döntéshozatalt a terület legjobb szakértőiből álló akadémiai bizottságok végezzék;
6) a tudományos pályázatokon belül az alapkutatást segítő pályázatokat el kell különíteni a célzott (alkalmazott, top-down) pályázatoktól; az előbbieknél minden tudományterület kutatási témáit engedni kell pályázni, és a támogatás odaítélése során csak a nemzetközi mércével mért kiválóság számíthat.
Az Elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy a fenti elvek alapján tárgyaljon a Kormány képviselőivel.
Az Elnökség felkéri az Akadémia elnökét, hogy ha az MTA érdekeit jelentősen csorbító kormányzati intézkedés vagy annak előkészítése történne, hívjon össze rendkívüli közgyűlést.
Az MTA elnöke a következő elnökségi ülésen, június 26-án számol be tárgyalásairól az elnökségnek. Az MTA vezetői és vezető testületei rendelkezésre állnak olyan együttműködés kidolgozására, mely az Innovációs és Technológiai Minisztérium kormányzati koncepciójába illeszkedik, de nem sérti az MTA integritását.
