A The New York Times hírszerzési forrásokra hivatkozva jelentette pénteken, hogy az orosz katonai hírszerzés vérdíjat fizetett a tálibok harcosoknak Afganisztánban a megölt amerikai katonákért, valamint a velük szövetséges országok katonáinak haláláért. A beszámoló szerint erről tudott Donald Trump amerikai elnök, de a Fehér Ház nem tett semmilyen válaszlépést. A lap információit később több más amerikai újság is megerősítette. Oroszország és a tálibok tagadták a vérdíjról szóló híreket.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy haltak-e meg amerikai katonák Afganisztánban a vérdíjak miatt. 2018-ben tíz, 2019-ben pedig 16 amerikai katona halt meg ellenséges erőkkel vívott tűzharcban, vagy útszéli bombák miatt. A Washington Post információi szerint "több amerikai katona" is a táliboknak felajánlott orosz vérdíjak miatt esett el, míg a New York Times cikke szerint "legalább egy amerikai katona halála" köthető a vérdíjakhoz.
Tudott-e az elnök a vérdíjról?
A Fehér Ház majdnem egy egész napon át hallgatott az esetről, majd tagadták, hogy Trumpot tájékoztatták volna az ügyről. John Ratcliffe országos hírszerzési igazgató (DNI) szombaton este "megerősítette, hogy sem az elnököt, sem az alelnököt nem tájékoztatták egyszer sem" a vérdíjról szóló hírszerzési információkról, és az erről szóló sajtóhírek nem pontosak. Ugyanakkor az orosz vérdíj létezését nem cáfolták.
Trump vasárnap a Twitter-oldalán közölte, senki sem beszélt neki az ügyről, majd később hozzátette, hogy a hírszerzés azért nem számolt be róla neki, mert nem találták megbízhatónak az információt. Az elnök egyben felvetette, hogy az egész csak a "fake média" újabb kitalációja, amivel csak a republikánusokat akarják rossz fényben feltüntetni.
Hétfőn azonban az AP amerikai hírügynökség és az NBC News is arról számolt be, hogy a Fehér Házban már 2019 elején tudtak az orosz vérdíjakról szóló hírszerzési információkról, és John Bolton akkori nemzetbiztonsági tanácsadó be is számolt az információról az elnöknek. Az idén márciusban pedig megbeszélést is tartottak a vérdíjakról a Fehér Házban - írta a Post.
Közben a New York Times közölte, hogy az információ szerepelt az elnök számára készített napi hírszerzői jelentésben, és ezt a CNN is megerősítette. A Times cikke szerint a február 27-ei jelentésben szerepelt az információ. Ez két nappal azelőtt volt, hogy az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői békemegállapodást írtak alá.
Robert O'Brien, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója ennek ellenére kedden még mindig azt mondta, hogy az elnököt nem tájékoztatták az ügyről, de szerdán már egy kicsit másként fogalmazott. Akkor már azt közölte, hogy szóban nem tájékoztatták az elnököt. O'Brien az elnök hírszerzési tájékoztatóját tartó CIA-ügynököt tette felelőssé, közölve, hogy az ő döntése volt, hogy erről nem beszélt az elnöknek.
Trump szerdán a Twitter-oldalán továbbra is "kamunak" nevezte a vérdíjról szóló híreket, "kitalált Fake News mesének", amint csak azért terjesztenek, hogy "neki és a Republikánus Pártnak ártsanak". A Fox Newsnak adott interjújában pedig közölte, hogy szerinte az egész kamu, amit "az újságok és a demokraták" találtak ki. Hasonlóan nyilatkozott a Fehér Ház szóvivője is, aki kedden kijelentette, hogy a hírszerzés egyes tagjai akarják lejáratni Trumpot azzal, hogy nem megerősített információkat szivárogtattak ki a Times-nak.
Bár Trump azt állítja, hogy a hírszerzés nem találta megbízhatónak a vérdíjról szóló információkat, ám ezek ahhoz elég jók voltak, hogy figyelmeztessék Nagy-Britanniát, aminek szintén vannak katonái Afganisztánban, ráadásul a védelmi minisztérium is lépéseket az amerikai katonák nagyobb védelme érdekében. A Fehér Ház közben elkezdte vizsgálni a lehetséges válaszlépéseket - közölte O'Briean. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig kijelentette, hogy komolyan vették az ügyet.
Közben republikánus és demokrata képviselők és szenátorok több információt kezdtek el követelni a vérdíjról, és a megfelelő válaszlépések megtételét Oroszországgal, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben. A Fehér Ház csütörtökre ígérte, hogy tájékoztatja a demokrata és republikánus kongresszusi vezetést az esetről. Afganisztánban elesett amerikai katonák rokonai pedig vizsgálatot követelnek, ami miatt még jobban elmérgesedhet a kapcsolat Trump és a veteránok között.
Trump tud olvasni?
Az eset újra a sajtófigyelem középpontjába helyzete az elnöknek készített napi hírszerzői jelentést, amiben összefoglalják a mindenkori elnök számára a munkájához szükséges legfontosabb hírszerzői információkat. Trumpról tudni lehet, hogy nem szokta elolvasni ezt a jelentést - mert általában nem szeret és nem szokott olvasni - és inkább azt szereti, ha szóban tájékoztatják.
Erre reagálva Trump szóvivője, Kayleigh McEnany egy sajtótájékoztatón közölte:
Az elnök igenis olvas.
És hozzátette, hogy "verbálisan is fogyasztja a hírszerzési információkat", kijelentve, hogy Trump az "egész földkerekségen a leginformáltabb ember az amerikaiakra leselkedő veszélyekről".
Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint annyira rendkívül nehéz hírszerzési tájékoztatókat tartani az elnöknek, hogy külső tanácsadók segítségét kellett kérni, hogy személyére szabják a tájékoztatókat. A beszámolók szerint nem szeret mélyen belemenni a részletekbe, elunja magát, csak rövid ideig tud koncentrálni, rendszeresen elkalandozik a témától, és a szóbeli tájékoztatást sok fotóval, videóval és grafikonnal tartják, hogy érdeklődését fenntartsák.
Emellett nem szeret olyan információkat hallani, ami ellentétes a világról alkotott képével, vagy amikkel nem ért egyet, és a problémákról sem akar hallani, csak a megoldások érdeklik. Egy volt magas rangú fehér házi tisztségviselő, aki rendszeresen jelen volt a hírszerzési tájékoztatókon a CNN-nek elmondta:
Jellemzően frusztrálja a hírszerzés, mert bemutat egy problémát, de nem ad rá választ.
Az elnököt különösen az Oroszországgal foglalkozó jelentések irritálják, annyira, hogy Trump nemzetbiztonsági csapata egy idő után már nem is nagyon mutatta be neki az orosz fenyegetésekről szóló információkat. Inkább csak az írásos tájékoztatóba rakták be azokat, mert tudták, hogy azokat az elnök úgysem olvassa majd el.
A vérdíjbotrány miatt szintén a figyelem középpontjába került, hogy Trump már az elnökválasztás óta barátságos Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miután az orosz kormány aktívan támogatta elnökválasztási kampányát. Trump politikai ellenfelei gyorsan támadni is kezdték az elnököt azzal, hogy túlságosan is jó viszonyban van Moszkvával, és túl nem védi eléggé az amerikai érdekeket, ha Oroszországról van szó.
A Trump-ellenes konzervatívokból álló Lincoln Project már közzé is tett egy hirdetést, amiben azzal vádolják, hogy szó nélkül tűri, hogy Putyin amerikai katonákat gyilkoljon, sőt, még meg is hívja az orosz elnököt az Egyesült Államokba. A hirdetést már több mint 12 milliószor nézték meg, csak a Twitteren.
Putin paid a bounty to kill American soldiers. @realDonaldTrump knew about it but did nothing. How can Trump lead America when he can't even defend it? pic.twitter.com/oEbnc2cWbT
- The Lincoln Project (@ProjectLincoln) June 28, 2020
Joe Biden demokrata elnökjelölt szolgálatszegésként jellemezte Trump reakcióját. Az egykori alelnök szerint, ha Trump nem tudott a vérdíjról, akkor azzal nem teljesítette kötelességét, ha pedig tudott arról, és nem tett semmilyen válaszlépést, akkor meg azzal nem szolgálta megfelelően az Egyesült Államokat, és az amerikai katonákat.
Biden hozzátette:
Az embereknek arra a következtetésre kell jutniuk, hogy ez az ember alkalmatlan az elnöki tisztség betöltésére.
Kiemelt kép: JIM WATSON / AFP
