Arra volt jó az elmúlt évek béremelkedése, hogy visszajussunk a válság előtti szintre - írja a G7.

A portál kiemeli: a tavalyi évhez képest 10-11 százalék körül alakul a bérnövekedés, a gyakran csak bérrobbanásként emlegetett meredek, tíz százalék körüli növekedési ütem már 2017 óta tart. Ugyanakkor az euróval szemben több hullámban jócskán leértékelődött a forint, és az árak is emelkedtek, így a helyzet már nem olyan egyértelmű.

A KSH nem vesz figyelembe minden munkahelyet a bérek kiszámításánál, csak az 5 főnél többet foglalkoztató cégeknél teljes munkaidőre bejelentettekét.

Ha a teljes vállalati szférát nézzük, akkor a nemzeti számlák adatai alapján 2008 és 2019 között harmadával nőttek a keresetek, ha pedig az inflációt is beszámítjuk, akkor valóban látszik, hogy a reálbérek most tartanak a válság előtti szinten.

A portál kiemeli: euróban számolva elértéktelenedtek a keresetek 2009 után,

és csak 2015-ben ért újra annyi eurót a magyar átlagfizetés, mint 2008-ban.

A problémák oka egyrészt az, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások viszonylag alacsony termelékenység mellett kényszerülnek kigazdálkodni az egyre nagyobb fizetéseket, ami sokáig nem lenne fenntartható, ha tényleg csak a “klasszikus” teljes állás, és az utána fizetett havibér lenne az egyetlen foglalkoztatási és javadalmazási forma. Ezek mellett az átlagbérek sem mutatnak valós képet: egy-egy kiugróan magas vezetői bér felhúzza az összes érték számtani közepét.