Nappal is észlelhető a Földről az űrszemét egy osztrák kutatók által kifejlesztett új módszer segítségével - írja az MTI.
Lézerekkel nappali fényben is megállapítható a korábbi űrmissziókból Föld körüli pályán maradt törmelékek távolsága. Eddig ez csak bizonyos napszakokban volt lehetséges - írták a kutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az elmúlt évtizedekben az űrmissziók gyakoribbá válásával egyre több kísérőre tett szert a Föld.
A kétezer jelenleg aktív és mintegy háromezer már nem működő műhold mellett az Európai Űrügynökség (ESA) becslése szerint egymillió egy centiméternél nagyobb objektum kering különböző Föld körüli pályákon - közölte az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Űrkutató Intézete (IWF).
A problémát az jelenti, hogy ezek közül az ember alkotta "miniholdak" közül csak húszezernek lehet radarok segítségével néhány száz méteres pontossággal meghatározni a pályáját. A maradék többé-kevésbé ismeretlen utakon mozog a földközeli térben.
Bár az űrszemét nagyon kicsi, a törmelékek gyakran veszélyt jelentenek a műholdakra, hiszen sebességük akár óránként a 25 ezer kilométert is elérheti.
A Grazi Lézerállomás kutatói régóta foglalkoznak az űrszemét lézerfénnyel történő mérésével. Rövid lézerimpulzusokat küldenek a földközeli objektumokhoz, ezután a szétszóródott fényrészecskéket (fotonokat) egy teleszkóppal felfogják és fotondetektorral rögzítik. A küldés és fogadás között eltelt időből számolják ki az objektum távolságát, majd a különböző időpontok alapján a pályáját is.
Hogy az űrszemetet ezzel a módszerrel észleljék, ki kell tűnnie a háttérből és láthatónak kell lennie. Korábban nem volt lehetőség optikailag meghatározni, hol található az objektum. Eddig a módszer csak egy olyan időablakban volt alkalmazható, amikor az űrszemetet megvilágította a Nap, tehát a szemét nem tartózkodott a Föld árnyékában. Ekkor a Földön is sötétség uralkodik, tehát ez a naplemente és a napfelkelte közötti időszak.
A Michael Steindorfer, az IWF kutatója vezette grazi tudóscsoport új megközelítése hatról 22 órára növelheti meg ezt az időkeretet.
"Egy bizonyos szűrőrendszerre koncentráltunk, amely hatására csak a fény nagyobb hullámhosszai tudják elnyomni az ég kékjét. Kamera és teleszkóp speciális kombinációjára van szükség ahhoz, hogy ezek az objektumok nappal is láthatóak legyenek" - fejtette ki a kutató.
A nappali csillagmegfigyelésekkel tesztelt módszer az űrszemét távolságának nagyon pontos meghatározását teszi lehetővé nappal.
A csoport kifejlesztett egy valós idejű célérzékelő szoftverrendszert is, amely előre jelzi, hogy mikor válnak az egyes objektumok megfigyelhetővé.
