Hosszú éveken át a Várnegyed szélén álló Országos Villamos Teherelosztó (Virág Csaba, 1974-1979) ügye állt a darabokra szabdalt magyar műemlékvédelem fókuszában, hiszen a sokak által védendő modern épületnek tekintett, a Nemzeti Levéltár óriásához tapadó épületre a kormány mindenféle szakmai vita nélkül, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), az ICOMOS, illetve számos más szervezet véleményével mit sem törődve mondta ki a halálos ítéletet.
A munkák végül 2019-ben, a belső térben kezdődtek meg, a koronavírus-járvány első hónapjaira pedig az épület sokáig meghatározó kontúrja eltűnt a városképből - az első tervek szerint azért, hogy a helyét egy furcsa, Virág munkájára több részletében is kifogásolható módon visszautaló utód vegye át.
Kapcsolódó
Átépítésnek álcázott bontás vár a Várnegyed nagy port kavart Teherelosztójára
A szocialista modern építészet évek óta lebontani vágyott ikonjából nem marad meg túl sok részlet.
Ez végül nem vált valósággá, hiszen rövidesen kiderült:
helyén a szomszédos Levéltár csak tervrajzon létezett szárnyát építik meg, sőt, a tömbhöz egykor kapcsolódó torony is visszatér.
Ez most hétfőn biztossá is vált, hiszen a TED-ben megjelent felhívás szerint a Várkapitányság kiírta a tervezési munkákra vonatkozó tenderét, aminek célja a Levéltár épületének rekonstrukciójához, valamint a Teherelosztó ingatlanának beépítéséhez szükséges tervek elkészítése.
Az egész épület újragondolását jelentő munkák részei a következők:
- a Pecz Samu 1911-1913 közti tervlapjain létező, de pénzhiány miatt végül meg nem épült északnyugati épületszárny felépítése,
- a meglévő nyugati szárny eredeti méretére való kiegészítése,
- az 1945 nyarán felrobbantott torony visszaépítése, majd a látogatóközpont szerves részévé emelése,
- egy látogatóközpont kialakítása,
- szálláshelyeket is magában foglaló oktatási központ létrehozása,
- a zöldfelületi arány növelése, új kert létrehozása,
- teljes homlokzati és tetőrekonstrukció a hiányos elemek kiegészítésével, illetve a belsőépítészeti részletek restaurálásával,
- valamint teljes gépészeti korszerűsítés, az elektromos hálózat felújításával és új szigeteléssel együtt.
A munkák a jelenlegi épület közel teljes egészét érintik majd, a végeredménynek pedig az épületek fenntarthatóságát értékelő BREEAM-skálán a very good, azaz a nagyon jó fokozatot kell majd elérnie.
A munkálatok megkezdésének, illetve befejezésének időpontja, továbbá az erre fordítható pénzügyi keret most természetesen még nem ismert, de az eljárás augusztus 1-jei lezárása után a győztesnek a szerződés aláírásától kezdve két éve lesz arra, hogy elvégezze a munkát.
A várható fejlesztéssel kapcsolatban a Nemzeti Hauszmann Program saját Facebook-oldalán is posztolt, tele sarkos mondatokkal, és persze a szocializmus évtizedeire való visszatekintés sem maradhatott el:
A gépészet, illetve a közel száztíz éves épület műemlékvédelmi fejlesztésnek köszönhetően ismét egy hosszú évtizedek óta elhanyagolt, az emberek elől elzárt terület újul meg a budai Vár kiemelt pontján, amely 21. századi tartalommal, de az eredeti történelmi környezethez illeszkedő, lenyűgöző külsővel várja majd a látogatókat. A Magyar Nemzeti Levéltár visszakapja a kommunizmus ideje alatt elvett telkét
- írják, a terv néhány részletére is rámutatva:
eszerint a jövőben kiállításoknak, konferenciáknak, különböző foglalkozásoknak, illetve képzéseknek helyet adó látogatóközpont az új szárnyba kerül majd, a telken pedig az eddig csak terveken létező igazgatói szállásépületet és annak kapuját is megépítik majd.
A posztból az eredetileg a fűtési rendszer kéményeként működő - a kereskedelemügyi miniszter mellett a fővárosi tűzoltó főparancsnok már az építés megkezdése előtt feleslegesnek tartott hetvenöt méter magas torony várható céljára is fény derült:
kilátóponttá válik majd, sőt, a látogatók itt is további információkat kaphatnak a gyűjteményről.
Az 1945-ben felrobbantott torony közel három évtizedes létezése alatt sem vált maradéktalanul a Várnegyed szerves részévé: gróf Klebelsberg Kuno 1928-ban Pogány Móricot kérte fel a felső részének átépítésére, mások pedig le akarták bontani.
A végső szót végül egy Budapest ostroma után összehívott értekezleten mondták ki, ahol a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa, a margitszigeti kolostor és templom, a visegrádi palota, a kassai dóm, illetve a belvárosi plébániatemplom feltárásán is dolgozó Dr. Lux Kálmán például így indokolta a véleményét:
idegen elem Budapest városképében, különösen zavaró a 75 m magas torony a hegy tetején, a füstölgő torony pedig egyenesen építészeti nonszensz.
A most újjáépíteni vágyott, kizárólag kilátóként hasznosítandó torony füstölni persze már nem fog, a városképen azonban épp úgy eluralkodik majd, mint az elődje, átírva a Vár látképét, egyúttal elvéve a fókuszt a szomszédos budavári evangélikus templomról.
