Nikola Tesla minden idők egyik legjelentősebb fizikusa és feltalálója volt. Bár tevékenysége utóbb nagyban befolyásolta a tudomány fejlődését, életében nem kapta meg a neki kijáró elismerést. Tesla munkásságát még ma sem értjük teljesen, az általa szelepvezetéknek nevezett találmánnyal kapcsolatban például rengeteg a kérdőjel. Egy friss tanulmányban a szakértők ezt a nagyjából 101 éve kifejlesztett eszközt vizsgálták - írja az IFLScience.
A kutatók most úgy vélik, hogy a találmánynak egy eddig nem ismert funkciója is van.
A Tesla-szelepben egy sor kanyarnak köszönhetően a folyadék csak az egyik irányba tud áramlani. Az eredeti eszközt többen megpróbálták lemásolni, illetve feljavítani, de úgy tűnik, hogy egészen mostanáig nem sikerült tökéletesen felmérni a működését.
Leif Ristorph, a New York-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint lenyűgöző, hogy még száz év távlatából sem értjük tökéletesen a találmányt, illetve hogy eddig ismeretlen módon segítheti a modern technológiát. Ristorph és kollégái egy olyan prototípust építettek, amely a lehető legjobban hasonlított Tesla eredeti tervéhez. A kísérletben különböző viszkozitású folyadékokat próbáltak egyik vagy másik irányba terelni eltérő sebességgel.
Az eredmények alapján alacsony áramlási sebességnél a folyadékok könnyedén haladnak mindkét irányba, egy bizonyos sebesség felett ugyanakkor a fordított áramlás szinte lehetetlenné válik. A jelenség hátterében olyan turbulenciák állnak, amelyek elzárják a vezetéket az ellentétes irányban. A turbulencia a rendszerben jóval alacsonyabb áramlási sebességnél alakult ki, mint a hagyományos csövekben.
Sok mai technológia jól működik stabil áramlási környezetben, oszcilláló erők hatására azonban már nem. Ez az egyik oka annak, hogy egyes szél- és hullámenergián alapuló innovatív ötleteket nem tudnak megvalósítani. A Tesla-szelep ugyanakkor épp ellentétes körülmények között funkcionál megfelelően.
Ristroph úgy véli, hogy Tesla fejlesztését számos modern technológiában lehetne alkalmazni. A találmánnyal többek között motorok rezgését hasznosíthatnák, hogy üzemanyagot pumpáljanak a rendszerbe.
