A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint azért lehetett fontos az egy hónappal előrehozott emelés, mert így ebben a két körben a KSH statisztikája azt mutatja majd, hogy idén nem volt reálbércsökkenés.
Már decembertől emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum, jelentette be csütörtökön a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A munkáltatók és a munkavállalók 15 százalékos minimálbér-, és 10 százalékos garantált bérminimum-emelésben állapodtak meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a minimálbér bruttó 266.800 forintra emelkedik a következő hónaptól, ami kedvezmények nélkül nettó 177.400 forint, míg a garantált bérminimum bruttója 326.000 forintra növekedhet, ami szintén kedvezmények nélkül nettó 216.800 forint.
A minimálbéremelés hatásairól Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
– Pontosan mikortól számíthatnak az emelt bérekre az érintettek?
– A decemberi bérekről van szó, vagyis elsőként arról a munkabérről, amit majd januárban kapnak kézhez a dolgozók.
– Miért lehetett szükség arra, hogy már a decemberi béreket is érintse a változás, és ne a szokásoknak megfelelően januártól lépjen életbe az emelés?
– Ezt igazából senki nem érti. Ha rosszindulatú akarok lenni, akkor egyszerű propaganda, amivel el lehet mondani, hogy a kormány megvédte a legrosszabbul keresőket, hiszen már december 1-től emeltek. Ráadásul
hiszen ők már az év elején is kaptak 16, illetve 14 százalékos emelést. A vállalkozások korábban egyszeri, 100.000 forintos adómentesen adható juttatást javasoltak, ebbe azonban a kormány nem ment bele. A mostani döntéssel tulajdonképpen végül mindenkit rákényszerítettek, hogy adja meg. Innentől kezdve pedig a jövő évi béremelési tervek felborultak és a vállalkozásoknak mindent újra kell számolni.
– Mi lehet az oka, hogy az emelésről szóló megállapodást végül a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá?
– Valószínűleg az ő elgondolásuk egy gálánsabb emelés lett volna. A másik oldalról ugyanakkor azt is látni kell, hogy a vállalkozásokat ezer teher nyomja. Ugyanakkor a kkv-k körében nincs szakszervezet, csak a nagyvállalati körben, ahol joggal gondolják a szakszervezetek, hogy van mód nagyobb béremelésre. Az már egy másik kérdés, hogy a nagyvállalatok esetében minimálbéres dolgozó szinte alig van.
– Hányan élhetnek ma az országban minimálbérből, és hányan kaphatnak garantált bérminimumot?
– A Nemzetgazdasági Minisztérium becslései szerint 250-300 ezer minimálbéres lehet, míg garantált bérminimumot nagyjából 700 ezren kaphatnak. Vagyis a KSH által a kereseti statisztikában vizsgált 3,3 millió foglalkoztatottból körülbelül 1 millióan kaphatnak így jövedelmet.
– Szinte borítékolható, hogy a versenyszférában nem lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelését meghaladó léptékű béremelés jövőre, pláne annak tükrében, hogy a kormány 6 százalékos inflációt vár 2024-ben. Milyen hatása lehet ennek?
– Igazából ez egy butaság. Ahelyett, hogy ösztönöznénk például a nyolc általánossal rendelkező munkavállalókat arra, hogy szakmát szerezzenek, inkább azt sugalljuk, hogy ez felesleges, hiszen előbb-utóbb ugyanannyit fog keresni egy végzettség nélküli kezdő munkás, mint egy kezdő szakmunkás, hogy ha így haladunk.
Lehet, hogy valami hátsó gondolkodás van emögött, például hogy az akkumulátorgyáraknak nem szakmunkásokra van szüksége, hanem betanított munkásokra. Persze ott magyar dolgozó nem nagyon lesz, szóval ez őket úgysem érinti. Ráadásul ezekben a gyárakban folyamatos munkarendben lesznek, amire teljesen más bérszabályozás vonatkozik, hiszen például a műszakpótlékok nem szerepelnek a bérekben. Emiatt tűnik magasabbnak az ilyen nagyvállalati bér, miközben valójában a pótlékok miatt magasabb, ezért is nehezen összehasonlítható olyan ágazatokkal, ahol a bér egy nyolcórás, normál műszakra vonatkozik.
– Összességében véleménye szerint hogyan fogja a mostani két emelés befolyásolni a bérezést a versenyszférában?
– Évekre visszamenőleg vizsgálva azt láthatjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum volt az alsó szintje a emelésnek, és ennél csak magasabb bért adtak a vállalkozások. Tehát ha mondjuk 10 százalékkal emelték a minimálbért, akkor az átlagkeresetek 12 százalékkal növekedtek, ami azt eredményezte, hogy a minimálbér fölött keresők esetében gyorsabb volt a növekedés. Ezzel szemben az utóbbi két évben hiába emelte meg a kormány a minimálbért, az átlagbér emelése gyakorlatilag ezzel megegyezett. Idén év elején 16 százalékkal emelték a minimálbért és 14 százalékkal a garantált bérminimumot, és nagyjából 16 százalék körül van a keresetnövekedés is. Ez pedig arra utal, hogy
Nyilvánvalóan a minimálbér-emelés leköti a források egy jelentős részét.
– A mostani emelés hogyan érintheti azokat a jellemzően egyéni vállalkozókat, akiknek a járulékfizetése a mindenkori minimálbér mértékéhez van kötve?
– Kérdéses, hogy ezek a vállalkozók ki tudják-e ezt egyáltalán termelni. Magyarul tudnak-e 10-15 százalékos áremelést végrehajtani azért, hogy ne süllyedjen az életszínvonaluk.
– Az áremeléssel pedig meg is érkeztünk oda, hogy a mostani minimálbér-emelésnek milyen hatása lehet jövőre a gazdaságra?
– Nagyon régóta mondják az elemzők, hogy
A kkv-k nem nagyon exportálnak, inkább csak beszállítók tudnak lenni, ezért nyomás alatt állnak annak a vállalatnak az oldaláról, ahova beszállítanak, így nehezen tudnak árat emelni. A másik oldalról pedig magasak a minőségi követelmények, ami folyamatos fejlesztést, új technológiákat és gépesítést igényel, aminek a költségét a kkv-k viselik. Így aztán marad a magyar piac, ahol kérdéses, hogy a vásárlók kibírják-e, ha a bérköltség növekedést áthárítják a fogyasztókra.
– Tartható lesz a jövőre tervezett 6 százalékos infláció a decembertől érvénybe lépő 15 és 10 százalékos emelés után?
– A kormány a 6 százalékos infláció mellett 4 százalék körüli reálbérnövekedéssel számol, ami azt jelenti, hogy bruttó 10 százalékos bérnövekedésre gondolnak. Ehhez azonban az állami érdekeltségébe tartozó ágazatokban, például az egészségügyben, oktatásban, szociális szférában, kultúrában vagy a köztisztviselői állományban is végre kellene hajtani egy 10 százalékos, általános béremelést, aminek egyelőre nyoma sincs a költségvetési törvényben. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha ezeken a területeken nem nagyon emelkednek a bérek, akkor
Az azonban nagy kérdés, hogy az ehhez szükséges forrásokat ez a szféra képes lehet-e további áremelések nélkül kitermelni.
