Tíz nappal a kihirdetése után már át is írták - az Orbán Viktor által a legfontosabb célok között említett - munkahelymegőrzés támogatására íródott bértámogatási rendeletet. Mint táblázatunkból látható, szinte minden fő elemét megváltoztatták, miután kiderült, hogy a megszabott feltételek mellett nem sok vállalkozás tudna élni a bértámogatással, így az intézkedés aligha állítja meg a tömeges elbocsátásokat.


A módosításnak köszönhetően a bértámogatás plafonja 37 ezer forinttal több, 112 ezer forint lett.

A főbb változtatásokat táblázatban foglaltuk össze:

A magyarosított Kurzarbeitnél szélesítették a kört és az igénylés feltételei is enyhültek. Például már nem csak 30-50 százalékos, hanem 15-75 százalékos munkaidőcsökkentésre is járhat a 70 százalékos állami bértámogatás, azaz az a cég is belefér, amelyik napi 2 órás, és az is, amelyik 6 órás részmunkaidőben tudja megtartani a dolgozóit.

Könnyebbség a munkáltatóknak, hogy a létszámtartási kötelezettség már nem a teljes gárdára vonatkozik, csak a támogatott dolgozókra, és nem 3 1 hónapig, hanem csak a támogatás három hónapjára. Az is nekik kedvez, hogy a támogatást, illetve a dolgozónak fizetendő bért nem a távolléti díjra, hanem csak az alapbérre kell biztosítani. És ha a munkaidőcsökkentés legalább 50 százalékos, akkor már nem elvárás az sem, hogy az eredeti alapbért elérje összességében a támogatással együtt a dolgozó bére. Enyhültek az egyéni fejlesztés szabályai, ezt két éves időszakban is letudható.

A támogatás kérelmében már nem kell bemutatni a csökkentett munkaidős foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeket. Ugyanakkor az a kötelezettség megmaradt, hogy a munkaadó bemutassa, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlően alá kell támasztania, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek. Hogy ez utóbbi mit jelent, az továbbra sem világos.

A dolgozóknak fájhat, hogy a munkáltatóknak kedveztek

Több olyan pont is van a módosított kormányrendeletben, ami a munkaadóknak kedvez, a munkavállalókat azonban hátrányosan érintheti. Az egyik ilyen, hogy míg az első verzióban a távolléti díj volt a bértámogatás alapja, illetve a távolléti díjnak megfelelő jövedelmet kellett biztosítani a csökkentett munkaidő idejére, az új verzió már csak az alapbérrel számol (kivéve a felszolgálási díjat, amit hozzácsapnak ehhez is, akárcsak a távolléti díjas verziónál).

Ez azért érinti hátrányosan a dolgozókat, mert a távolléti díjba beleszámítottak a különböző pótlékok, az alapbérbe viszont nem. Vagyis a csökkentett munkaidőre kevesebb bért lesz kötelező biztosítani azokban a munkakörökben, ahol pótlékok is vannak. Ezek jellemzően a fizikai munkakörök. A munkáltatónak ez kedvez, hiszen az eredeti verziónál kevesebb lesz a bérköltsége, és az államnak is jó, mert a bértámogatást is kevesebb bér alapján kell majd fizetnie. A dolgozóknak viszont nem előnyös, mert kevesebbet fognak kapni - vezette le a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László.

Azt üdvözli a szakszervezet, hogy már nem 30-50 százalék közötti munkaidő-csökkenésre járhat a 70 százalékos állami bértámogatás, hanem 15-75 százalék közötti munkaidőcsökkenés esetén is. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy a támogatás is magasabb lehet, ha nagyobb a munkaidőcsökkentés. A támogatás alapja nem változott, továbbra is a nettó minimálbér duplájának megfelelő 214 ezer forintra adható, de már csak alapbérre értve. Viszont mivel 75 százalékos is lehet a munkaidőcsökkentés, emiatt emelkedhet a maximális összeg. Ha valakit 8 helyett 2 órában foglalkoztatnak, akkor a dolgozónak a 6 óra kieső munkaidőre járhat a 70 százalékos állami bértámogatás, vagyis 112 ezer forint lehet a támogatási plafon.

Az előző verzióban a maximális támogatási összeg 74 946 forint lehetett, amit 50 százalékos munkaidőkiesésre számoltak. Ugyanakkor - mint a Niveus felhívta rá a figyelmet -, továbbra sem támogatják azokat, akik teljesen elveszítették a munkájukat, vagy azokat, akiknek a gyermekeikkel otthon kell maradniuk és ezért egyáltalán nem tudnak munkát végezni.

Kevésbé védik a munkahelyeket

A munkáltatóknak kedvez az is, hogy a létszámstopot már nem a teljes létszámra, hanem csak a támogatott állásokra kell vállalniuk, és nem 3 1 hónapig, hanem csak a támogatás három hónapjára. Ez nem gond ott, ahol csak csökkentett óraszámú foglalkoztatottak vannak, és mindenkire kérik a támogatást. Viszont ahol, mondjuk, a szellemi dolgozóknál van munkaidőcsökkentés, és bértámogatás, a fizikaiaknál nincs, ott előbbieket lesz muszáj csak megtartani, az üzemben dolgozókat nem, mert rájuk már nem vonatkozik a létszámtartási kötelezettség. Simán elküldhetik tehát a nem támogatott munkaerőt - villantotta fel a lehetőséget a szakszervezet vezetője.

Korábban kizárták a munkaerő-kölcsönzőket a bértámogatásból, a módosított rendelet szerint azonban már ők is részesülhetnek belőle. Kordás László szerint ennek a változtatásnak is megvan a kockázata a saját dolgozókra nézve, mivel eltörölték a teljes körű felmondási tilalmat a támogatott cégeknél. A szakszervezet szerint nem kizárt, hogy a saját dolgozókból elküldjenek, a kölcsönzötteket pedig részmunkaidőben foglalkoztatassák - így ugyanis a kölcsönző és a cég is olcsóbban úszhatja meg a foglalkoztatást. Hozzátette, ez kulcspozícióban lévő munkavállalóknál természetesen nem elképzelhető, de az alacsony hozzáadott értékű munkaköröknél igen.

Koronavírus - Még több hír a témában

A szakszervezetek azt várják el a kormánytól, hogy rendelettel tegye egyértelművé, hogy a Munka Törvénykönyve veszélyhelyzeti változtatásait automatikusan visszarendezik a vírus elvonulta után. Olyanokat, amilyenek a kollektív szerződést felülíró rendelkezések, vagy a rabszolgatörvény-extra, azaz a 24 havi munkaidőkeret egyoldalú elrendelése.

Palócz Éva: Ahol nincs munka, ott nem lehet a bértámogatást munkához kötni

Akik a legnagyobb bajba kerültek, továbbra sem kapnak segítséget, akik elvesztették az összes megrendelésüket, azok 2 órás részmunkaidőben sem tudnak foglalkoztatni - említette a módosított bértámogatás legfőbb gyengéjét Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója. Példakánt az autóipart említette, ahol a beszállítók megrendelése nullára esik, amint leáll a nagy gyártó, a fő megrendelő elvesztésére ők is csak leállással tudnak reagálni. Így tett sok más cég mellett a ContiTech AG is, amelynek magyarországi leányvállalata, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. makói és váci üzemét is leállította még március végén. De támogatás nélkül számos kis-közepes magyar beszállító többéves munkája is kárba vész.

Igaz, hogy a bértámogatás feltételeit enyhítették, de ezzel együtt sincs példa hasonló konstrukcióra a környező országokban. A csehek, szlovákok, osztrákok nem munkaidőkiesésre fizetnek különféle feltételek teljesítése esetén, hanem a bérfizetés egy részét vállalja át az állam ott, ahol a válság miatt bajba jutottak - emelte az alapvető különbséget Palócz Éva. Szerinte a magyar kormány alapállása, hogy nincs ingyenpénz, csak akkor jogos, ha valaki saját hibájából kerül csődbe, de a jelenlegi helyzetben, természeti katasztrófa idején ez értelmezhetetlen. Utalt arra, hogy ahol nincs munka, ott nem lehet a bértámogatást munkához kötni.

Nagy problémaként említette, hogy a néhány fős kisvállalkozások, az önfoglalkoztatók, az egyéni vállalkozók - amelyek meghatározóak a szolgáltató szektorban és a foglalkoztatottak durván harmada számára is ezek adják a munkahelyet - kimaradtak a segítségből.

Ha beletesznek a gazdaságba pénzt, akkor lehet onnan majd kivenni - érvelt a támogatások szükségessége mellett. A környező országokban bőven osztják is a cégeknek a támogatást, és ha nálunk ez nem így történik, akkor versenyhátrányba kerülünk - vetítette előre. Ezen az sem segít, hogy a jegybank mindent megtett, ami monetáris vonalon elvárható, likviditást nyújtott a bankoknak, és állami garanciával hirdettek meg hiteleket. (A jegybank 1000 milliárd forinttal megtoldotta a növekedési hitelprogramot, és tegnap meghirdették az MFB krízis, illetve versenyképességi hitelprogjamját 180 milliárd, illetve 150 milliárd forintos keretösszeggel.) De nem mindenki alkalmas arra, hogy hitelt vegyen fel, vagyis ez nem minden vállalkozás számára megoldás. Akik pedig hitelt vesznek majd fel, bármilyen kedvező kamattal is kapják a pénzt, vissza kell fizetniük, tehát versenyhátrányba kerülnek a környező országok vállalkozásaival szemben, amelyeket támogatásokkal toltak meg a bajban, és hitelterhek nélkül építkezhetnek a válság után a piacon.

A vírus át fogja rajzolni a térképet, de Palócz Éva szerint a magyar cégek az alacsony támogatás miatt nem lesznek a nyertesek között.

Kiemelt kép: Kovács Tamás /MTI


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!