Az összeférhetetlenség megállapításának elutasítása mellett döntött a keszthelyi önkormányzat fideszes többségű képviselő-testülete csütörtökön. Nagy Bálint fideszes polgármester és a szintén fideszes Vozár Péterné alpolgármester összeférhetetlenségi ügyét egy helyi lokálpatrióta társaság, a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) tárta fel. Kedden a 24.hu számolt be elsőként arról, hogy a KÉVE álláshalmozás miatt összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett a két városvezető ellen. A társaság közérdekű adatigényléssel tudta meg, hogy Nagy Bálint polgármester
- a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagjaként 200 ezer forint éves díjazásban részesült;
- a Zalaispa Hulladékkezelő Nonprofit Zrt. igazgatósági tagjaként havi 80 ezer forint díjazást kapott (ez éves szinten összesen 960 000 forint tiszteletdíjat jelent).
- Vozár Péterné alpolgármester tagja volt a keszthelyi városüzemeltetésért felelős VÜZ Kft. felügyelőbizottságának
- (ebben a cégben 2019 novemberéig Nagy Bálint is fb-tag volt), amiért havi bruttó 50 ezer forint díjazásban részesült.
Kapcsolódó
Álláshalmozás miatt méltatlansági eljárást kezdeményeznek a keszthelyi polgármester ellen
A városvezetők éveken át gazdasági társaságok felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjaiként tiszteletdíjakat vettek fel, amit tilt az önkormányzati törvény.
A 24.hu megkeresése után a polgármester és az alpolgármester lemondott a KÉVE által kifogásolt tisztségekről.
Az önkormányzat csütörtöki döntése értelmében az összeférhetetlenség éppen azért nem állapítható meg, mert az összeférhetetlenségi ok már nem áll fenn, mivel időközben azt megszüntették, azaz a városvezetők lemondtak a mellékállásaikról.
A döntést némiképp árnyalja, hogy az önkormányzati törvény szerint az önkormányzati képviselő - ide értve a polgármestert és alpolgármestert is - az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Egy 2021-es jogszabálymódosítás alapján a két városvezető esetében az összeférhetetlenségi ok tavaly májusban vált egyértelművé, azaz a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagságokról a városvezetőknek tavaly júniusig kellett volna lemondaniuk, ezt azonban nem tették meg - állítja Weller-Jakus Tamás, az ügyet feltáró KÉVE elnöke.
A Belügyminisztérium egy 2015-ös állásfoglalása szerint összeférhetetlenségi ok esetén az önkormányzati törvény "reparációra ad lehetőséget". Ez azt jelenti, ha az összeférhetetlenség fennáll, a képviselő az ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni az összeférhetetlenséget. Ha erre nem kerül sor, a törvény alapján az összeférhetetlenségi eljárást le kell folytatni.
Weller-Jakus a 24.hu kérdésére azt mondta, hogy az ügyben törvényességi felülvizsgálatot kérnek a Zala Megyei Kormányhivataltól.
Nagy Bálint polgármester lapunk kérdéseire ugyan nem reagált, de a Facebook-oldalán egy bejegyzésben azt írta:
Összeférhetetlenségi ügy nincs, csak botránykeltés folyik, pedig még el sem kezdődött a kampány.
Kapcsolódó
Lemondásba torkollt a fideszes Bús Balázs összeférhetetlensége
Az Óbudát szolgáló expolgármester végül nem az óbudai önkormányzatot választotta.
