Az érzelmi biztonságra és a túlságosan erős családi érzésre is figyelni kell
Az érzelmi biztonság és a stabilitás érzése a kapcsolatban igen fontos, ez az, amire mindannyian vágyunk, amikor elkezdünk ismerkedni és társat keresni. Csakhogy ez az érzelmi biztonság az, ami idővel véget vethet a vágynak, mégpedig amiatt, hogy túlságosan belekényelmesedünk a kapcsolatba. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a partnerünk kiszámíthatóvá válik, és mi magunk is azzá válunk. A vonzalmat a vágyakozás és az újdonság érzése élteti a házasságokban, párkapcsolatokban az évek múltán is - ezért is jó, ha eljárunk randizni, ha olyasmit csinálunk együtt, amit azelőtt sosem.
A kapcsolatokban idővel kialakulhat egyfajta családias érzés, akkor is, ha a párnak még nincs közös gyereke. Gyakori, hogy akár már a kisállatok tartásánál is apának, anyának nevezik egymást a partnerek, eleinte talán viccből, aztán ez mindennapossá válik. A gond ezzel az, hogy - bár jó, ha az érzelmi kötelék erős, azonban - ez a fajta szereteta vágyra is hatással lehet. Ha a házastársak, romantikus partnerek elkezdenek egymásra inkább családtagként tekinteni, akkor nem csoda, ha a szex háttérbe szorul.
Kapcsolódó
Az alacsony libidót a fájdalomcsillapító is okozhatja
Bizonyos mérgek és a gyógyszerek valóban csökkenthetik a szexuális vágyat.
A harag, a neheztelés is oka lehet a vágy hiányának
Bármilyen furcsán is hangzik így leegyszerűsítve, de igaz: nem lesz szex, ha azon megy a vita, ki hova tette a zokniját. A háztartási munkák megosztásából fakadó viták gyakori okai az el-eltűnő szexuális életnek. Gondoljunk bele: kinek van kedve vidáman, játékosan, nyugodt állapotban szexelni, ha előtte két órán át veszekedett azon, hogy ki miért nem mosogatott el! Ha ez rendszeresen jelen van a kapcsolatban, és esetleg már a szótlan duzzogás állapotában vagyunk, akkor ez intő jele annak, hogy vágyunk épphogy pislákol.
A munkamegosztás problémái mellett gyakori a pároknál az is, hogy a tágabb családi környezetben akadnak olyan konfliktusok, amik miatt nincs szex. Ilyenek például a szülői döntések, a családi drámák, vagy akár a munkahelyi gondok, a pénzügyi problémák. Ezeken a területeken bőven akadnak olyan viták, amik miatt haragszunk egymásra, a harag pedig biztos, hogy éket ver közénk, hiszen hogyan kívánnánk meg egymást, ha éppen hadban állunk otthon? Ilyen helyzetekben - ha ezen nem dolgozunk tudatosan - megszűnhet a romantikus párkapcsolat szerelmi része.
A túl sok feladat nem szexi
A párkapcsolat egyik nehézsége, hogy éveken át építenünk kell ahhoz, hogy tartós maradjon. Sokan beleesnek a hibába, hogy azt hiszik, ha már megtalálták, akit kerestek, onnantól minden rendben, semmit nem kell tenni érte, majd megy magától. A hétköznapok azonban tesznek arról, hogy időnként ráeszméljünk: több figyelemre, kedvességre és beszélgetésre van szükségünk. A nemi életre a hétköznapok hatással lehetnek a problémák miatt, és tipikusan ilyen eset, amikor az élethelyzetünk megváltozik, és az új szerepet hazavisszük: például valakit főnökké léptetnek elő, és hirtelen otthon is elkezd főnökösködni, utasítgatni.
Akár az új életciklus-váltással, a gyerekek születésével is elindulhat a szerepváltás: hirtelen minden este rengeteg a tennivaló a házban, feladatmesterekké válunk. Elfelejtünk leülni egymás mellé, meginni akár egy kávét kettesben, beszélgetni, csókolózni akár csak öt percre is egy héten. Inkább vacsorát készítünk, gyerekeket fürdetünk, utasítjuk egymást, ki mit csináljon, majd este 10-kor bezuhanunk egymás mellé az ágyba.
Szó szerint megakadhat a szexuális élet a napi szerepeink miatt. Ez hosszú távon megváltoztatja a partnerünkben élő képet rólunk, és elmúlhat a vonzerő.
Mit lehet tenni, ha tényleg elmúlt a vonzerő?
Bárki, aki tapasztalja saját magán, hogy csökkent a nemi vágya, már nem úgy vonzódik a partneréhez, ahogy korábban, érdemes feltennie magának a kérdést őszintén: mikor és miért kezdett el csökkenni a vonzalom? Van-e konkrét esemény, amihez köthető? Hirtelen vagy apránként, folyamatszerűen csökkent a vonzalom? Próbáltunk-e ezen változtatni, beszélgettünk-e erről? Hogyan tettünk azért, hogy változtassunk a helyzeten?
Mielőtt ujjal mutogatnánk egymásra, érdemes saját magunkban is megkeresni, mit tettünk, hogy a helyzet idáig fajuljon. A párkapcsolatokban két ember van, ezért a felelősség mindig megoszlik, 50-50 százalékra. Célszerű végiggondolni, tettünk-e bármilyen erőfeszítést azért, hogy jobb legyen a kapcsolat. Úgy viselkedünk a partnerünkkel, mint a kezdetekkor? Vagyunk annyira türelmesek és kedvesek? Fontos-e még, hogy lenyűgözzük a szerelmünket? Amennyiben a válaszokat megtaláltuk, de egyedül nehezen boldogulunk a változtatással, érdemes szakember segítségét kérni. És akkor is érdemes, ha nem találjuk a választ a vonzalom elvesztésére, vagy ha harmadik szereplő veszélyezteti a házasságot, párkapcsolatot.
Párkapcsolati és szexológiai tanácsadással foglalkozó szerzőnk korábbi cikkeit ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: 24.hu/Máté Csaba
