Mindannyiunkat érint

Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Nem véletlenül, hiszen ahogy a fenti számokból is látszik, ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti. Cigarettázáskor ugyanis nem csupán a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetében lévőkét is. Ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom.


Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik a füstben, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért leginkább felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A füsttel állnak összefüggésben - mint az ma már köztudott - a különböző légzőszervi és az érrendszeri betegségek, de a fogaink és az ínyünk is megsínyli a káros élvezetet. És akkor az egyéb, ezzel járó kellemetlenségeket még nem is említettük: a sárguló, füsttől bűzlő falakat és belső tereket a lakásban, vagy esetleg egy "átcigizett" autóbelsőt. Bizony, a füstben található, mikronnyi méretű szilárd anyagok káros hatással vannak a környezetükre, makacsul megtapadnak minden szilárd felületen.

Mit tehetünk?

A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Így nem csak saját magunkat, de szeretteinket, barátainkat, kollégáinkat is megóvjuk az ártalmaktól. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk őket a füstben keletkezett káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségük károsításától.

Dohányzás esetén igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. Azáltal, hogy nem gyújtunk rá rengeteg káros anyag szervezetbe jutásától megkíméljük mindannyiunkat. Ezt nem csak saját magunk, de a körülöttünk lévők érdekében is érdemes megfontolni. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ha valamiért ez sem megy, akkor vannak már egyéb füstmentes technológiák a cigaretta helyett, amelyekkel nemcsak saját magunk, de a közvetlen környezetünkben élőket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.

Valamennyi füst nélkül működő technológia az égés és ez által a füst kiküszöbölését célozza, különböző módokon égés helyett olyan hőmérsékletre hevítik például a dohányt, vagy a nikotin tartalmú folyadékot, ami már elég ahhoz, hogy a nikotint is tartalmazó pára felszabaduljon, de van olyan megoldás is, melynél kémiai reakció révén keletkezik nikotinpára. Ezeknél a különféle technológiáknál mivel nincs égés, nincs füst sem, így kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a cigaretta, és ezáltal a dohányzó környezetében tartózkodók számára is kevésbé zavaró és kevésbé káros lehet a használatuk.

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Az egyes füstmentes technológiákkal kapcsolatban további kutatásokra van szükség, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár.

Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését tehát a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!