Igazi téli arcát mutatja január, az év leghidegebb hónapja. Már most mínuszok vannak, az előrejelzések szerint havazás várható és kemény, -10, -15 fokos fagyok, ha utóbbi kitart, jövő héttől sorra nyitnak a korcsolyapályák természetes vizeinken. A jég alatt viszont ott a fagyos víz, az önfeledt csúszkálás könnyen ijedtségbe, sőt tragédiába fordulhat.
Mikor és hol vagyunk biztonságban a jégen? Mit tegyünk, ha megtörténik a baj? Erről kérdeztük Dóka Imrét, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivőjét.
Csak ha hízik és ki van jelölve
Jégen tartózkodásra - korcsolyázástól a lékhorgászatig - kellő biztonságot a hízásban levő, 12-16 centiméter vastagságú jég ad.
Ezt Magyarország vizei több napon keresztül tartó -10, -15 Celsius-fokos hidegben érik el, ám laikusként nyilván felelőtlenség lenne saját méréseink alapján rámerészkedni. Nem is szabad: a korcsolyázásra szánt területet minden esetben adott tó üzemeltetője jelöli ki.
Amennyiben ilyen nincs, úgy tilos és életveszélyes a fagyásnak indult vízfelületen tartózkodni
- emeli ki a tűzoltó főhadnagy.
A hízásban lévő jég fogalma talán nem teljesen világos: tartós mínuszokban a jég folyamatosan hízik, ám nulla fok felett olvadni kezd, innentől kezdve mindenképp kerülendő.
Ne menjünk egyedül
Még a kijelölt, ellenőrzött területeken sem árt óvatosnak lenni, és az álszenteskedést is tegyük félre: mindig sokan mennek a "bóján túlra" és nyilván csábító az üres, kijelöletlen jégfelület is bárhol az országban. Erre nyilván senkit nem bátorítunk, de szabadvizek jegén mindig résen kell lenni. Dóka Imre alapvető tanácsai:
- csak akkor menjünk jégre, ha az kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog;
- csak a kijelölt helyet használjuk;
- lehetőleg testhez simuló, kis nedvszívó, réteges öltözékben;
- lehetőség szerint ne egyedül tartózkodjunk ott, mert;
- így könnyebb egymásra figyelni és baj esetén segítséget kérni a 112-es, vagy a 105-ös segélyhívó számokon.
És mi van, ha valaki léket vág rajta? Ezt jelezni kell, a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon meg kell jelölni és körül kell határolni: egy méter magasságban, legalább tíz centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal.
Amikor repedezik…
A természetben bajba kerülni számtalan módon lehet, jégen a legrosszabb ami történhet, ha beszakad alattunk. Jó esetben ennek előjelei vannak, így ha valaki gyanús ropogást, recsegést hall, azonnal feküdjön - lehetőleg hason - a jégre, és próbálja meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni. Ha többen vannak a jégen kissé távolodjanak el egymástól, lényege ugyanaz, mint a hasra fekvésnek: minimálisra csökkenteni a jeget adott ponton ért nyomást/súlyt.
…és amikor beszakad
Ha mégis a fagypont közeli vízbe esünk, a legfontosabb, hogy ne veszítsük el lélekjelenlétünket, még véletlenül se kezdjünk el kapálózni, pánikszerűen menekülni - persze, könnyű ezt mondani…
Amennyiben a jég beszakad, és az ember egyedül van, nyilvánvalóan magának kell megoldania a helyzetet. A szakember azt javasolja, próbáljunk óvatos mozdulatokkal, minél nagyobb testfelülettel a jéggel érintkezve kihúzni magunkat a lék szélére. Jobb hasonlat híján, mint a fókák, majd biztonságos helyre csúszni még mindig fekve.
Ha többen vannak, a társak első dolga a 112-es számon segítséget kérni, majd ha a körülmények adottak, kezdjék meg a segítségnyújtást. Ennek módja, hogy ahányan vannak, hasra fekve, egymás bokáját fogva láncot alkotnak és kihúzzák a bajba jutott embert. Ha lehet, ne közelítsük meg a lék szélét, használjunk hosszú botot, kötelet, egy erős sálat, kabátot, amibe belekapaszkodhat.
Ilyenkor a lékben lévő személy jobban teszi, ha nem mozog feleslegesen: így tovább megőrizhető a ruházatban lévő szigetelő légréteg.
Felelőtlenül ne kezdjünk mások mentésébe, mert az tetézheti a bajt, hiszen amellett, hogy a saját életünket is kockáztatjuk, további pontokon is beszakadhat a jég. A hivatásos tűzoltóknak, szakembereknek sem veszélytelen művelet ez: búvárruhában, mentőkötelek és dugólétrák, valamint gumicsónakok, egyéb speciális felfújható eszközök, hordágyak segítségével érkeznek a bajba jutottak mentésére.
Viszonylag gyakran: az elmúlt évben a katasztrófavédelem tűzoltóegységei harminc alkalommal segítettek a bajba jutottak vízből, vagy befagyott vízfelületekről történő mentésénél.
Kiemelt képünkön: Egy tűzoltó jégről mentési gyakorlat közben, jobbról Mátis Csaba, a Győri Speciális Mentők vezetője a győri újvárosi tavon 2017. január 11-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI