A Facebookon kezdett el terjedni egy bejegyzés, miszerint a La Palma-i vulkánkitörésből származó, "veszélyes" kén-dioxid felhő éri el hazánkat. Azt olvassuk, a légszennyezés várhatóan meghaladja az egészségügyi határértékeket, illetve hogy "aki teheti ne menjen a levegőre, és az ablakokat tartsa mindvégig csukva. A kén-dioxid színtelen, mérgező gáz. Az egyik legveszélyesebb légszennyező anyag".
Az Országos Meteorológiai Szolgálat ugyancsak a legnagyobb közösségi oldalon cáfolta fentieket, rémhírnek, sőt hülyeségnek nevezve az egészet. Valójában tényleg az, attól függetlenül, hogy a légmozgásnak köszönhetően a kén-dioxid felhő valóban Európa fölé húzódott és hazánkat is elérte. A jelenségről vulkanológus és meteorológus szakembert kérdeztünk, a lényeg:
az utóbbi egy hónapban nem ez az első ilyen "felhő" Magyarország felett. Nem lesz tőle semmi bajunk, még savas eső sem várható, legfeljebb különlegesen színes, vulkáni naplementében gyönyörködhetünk.
Ontja magából a mérgező gázt
A Kanári-szigetek legészaknyugatibb tagján, La Palmán szeptember 19-én látványos lávaszökőkúttal indult kitörés, ami még ma is jelentős lávafolyást produkál. Az olvadék útja során mindent elnyel, amiért ezreket kellett kitelepíteni, komoly az anyagi kár, illetve a környező lakosság védelme érdekében nagyon fontos a távozó gázok terjedésének irányát is előre jelezni.
A tűzhányókból felszínre törő magma ugyanis folyós olvadékból, kristályokból és gázokból áll, a gázok nagy része vízgőz, de jelentős lehet a szén-dioxid és a kén-dioxid mennyisége is. Utóbbi kettő egyébként fontos jelzője a feltörő magmának, ezért a gázmérések nagy szerepet kapnak a kitörés előrejelzésben. A vulkánkitörés során e gázok koncentrációja jelentősen megugrik, mennyiségük azonban a magma összetételén is múlik.
A bazaltvulkánok, amilyen a La Palma-i Cumbre Vieja is, jellemzően nagy mennyiségű szén-dioxid és kén-dioxid gázt juttatnak a légkörbe. Esetünkben a mérések napi 15-20 ezer tonna kén-dioxidot jeleznek, a vulkáni működés egy hónapja alatt mintegy 500 ezer tonna kén-dioxid került a levegőbe. Ennek hatása azonban függ attól is, hogy a kitörés milyen magasra juttatja fel a gázokat
- mondja a 24.hu-nak Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
Hangsúlyozza, hogy mindez egy hónap, azaz viszonylag hosszabb idő alatt történt, és nem is tekinthető drámaian nagy mennyiségnek. Egy nagy erejű robbanásos kitörés során ez gázadag akár néhány óra alatt is a légkörbe juthat, összehasonlításképpen a Raikoke vulkán 2019-es kitörését említi, amikor a magasba tornyosuló kitörési felhővel 1,5 millió tonna kén-dioxid áramlott a légkörbe, és a gázfelhő a sztratoszférát is elérte. De még ez a mennyiség sem elegendő ahhoz, hogy számottevően módosítsa az időjárási viszonyokat, vagyis nincs klimatikus hatása.
Egy hónapja még senkinek fel sem tűnt
A kén-dioxid egyébként színtelen, szúrós szagú, a nyálkahártyát irritáló, a vörösvérsejteket roncsoló mérgező gáz. La Palmán pedig folyamatosan árad a föld gyomrából, de a közvetlen környéket leszámítva ártalmatlan. A gázfelhő mintegy 4000-5000 méteres magasságba emelkedik, idővel mind a vulkán hamuanyaga, mind a benne lévő gázok koncentrációja a megtett távolsággal arányosan hígul.
A kitörési felhőt az uralkodó széláramlatok sodorják tovább. A forró gázok nagyobb magasságba kerülnek, a kén-dioxid reakcióba lép a levegő vízgőz tartalmával, és többlépcsős folyamat után néhány mikron nagyságú cseppekké, kénsav aeroszollá alakul. Nagy távolságban a kén-dioxid gáz a felszínen már nem érezhető, hacsak nem alakul ki olyan időjárási körülmény, amikor egy nagynyomású anticiklon a szennyezett levegőt a földfelszínre nyomja (ez történt 1783-ban az izlandi Laki vulkán kitörését követően). Jelenleg azonban ez nem áll fenn, és a levegőben lévő kén-dioxid mennyisége sem túl nagy.
Magyarországon, talajközelben semmit nem érzékelünk belőle, a városainkban képződő kén-dioxid-szennyezés ennél sokkal problémásabb.
Ezért is csalóka az álhír hivatkozása a Windy.com weboldalra, ahol valóban ijesztő a felettünk tekergő, sötétvörös, magas kén-dioxid koncentrációjú légtömeg. Csakhogy ez a teljes légoszlopot mutatja: amit látunk, az kilométerekkel a fejünk felett van. A lényeg, hogy a felszínen milyen a gáz koncentrációja, ez pedig bőven határérték alatti, és döntően saját környezetszennyezésünkből adódik - itt lehet ellenőrizni.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy ugyanebből a kitörésből szeptember 26-án már érkezett fölénk kén-dioxid felhő, és senki észre sem vette. Pontosabban senki nem próbált pánikot kelteni, mindenki a maga helyén kezelte, és a téma színes kishírként bukkant csak fel.
Savas eső és vulkáni naplemente
Bár a vulkánból folyamatosan árad a gáz, mégis vagy egy hónapig elkerült minket. Ennek oka a szeptember végén kialakult tartós, úgynevezett blocking anticiklon volt, amely gátolta a nyugat-kelet irányú áramlást.
Az elmúlt hetekben fennálló a meridionális áramlás miatt északról érkeztek hazánkba légtömegek, mígnem a napokban az anticiklon áthelyeződésével ismét megnyílt az út a nyugati áramlatoknak
- tudtuk meg Molnár László meteorológustól, a Kiderül.hu munkatársától.
A későbbiekben pedig már ciklontevékenység uralja majd hazánk időjárását, jellemzően északnyugatról érkeznek a pénteki nagyobb csapadékot szállító légtömegek. Részben ez indokolja, hogy - mindkét, általunk megkérdezett szakértő véleménye szerint - savas eső sem fenyeget.
A kén-dioxidból ugyanis reakcióba lép a levegő páratartalmával, amiből bonyolult kémiai folyamatok eredményeként kénsav keletkezik. Ebből pedig tucatnyi tényező együtthatása esetén savas eső hullhat. Most azonban legalább három tény is ez ellen szól: péntekig nem lesz eső; a csapadék érkezésekor már egészen már irányból érkeznek a légtömegek; illetve a kén-dioxid koncentrációja hazánk felett már meglehetősen alacsony a savas esőhöz.
Amit esetleg mégis érzékelhetünk - bár ez sem biztos -, az egy látványos "égi jelenség", az úgynevezett vulkáni naplemente. Ilyenkor a nagy magasságban (a troposzférában és sztratoszférában, jóval 10 kilométernél is magasabban) lebegő kénsav aeroszol a napsugarak kis hullámhosszú, azaz kék-ibolya színeit szétszórja, a sárga és vörös szín így felerősödik. Ez pedig napnyugta után is látványos, vöröses színekbe festi a látóhatárt - teszi hozzá Harangi Szabolcs.
