A vakcinák fejlesztése szinte a koronavírus elszabadulásának pillanatától, nagyjából egy éve folyik. A hatóanyagok többsége, például a Pfizeré és a Modernáé modern, mRNS technológián alapul, aminek a lényege, hogy a vírus genetikai kódját fecskendezik be a szervezetbe, az vírusfehérjék termelésébe kezd, és antitestek létrehozására ösztönzi az immunrendszert. Leegyszerűsítve: a vakcina nem a teljes vírust, csak egy részét használja a megfelelő immunválasz kiváltásához.
A Pfizer és a Moderna oltóanyaga, klinikai kísérletekkel, tesztadatokkal bizonyíthatóan 95 százalékos hatékonyságú, és teljesen biztonságos. A hivatalosan is publikált teszteredmények mellett ott van még bizonyítéknak Izrael, ahol a világ leggyorsabb és leghatékonyabb oltóprogramjának, illetve a Pfizer vakcinájának köszönhetően, már most, a lakosság nagyjából 40 százalékos átoltottsága mellett is sikerült jelentősen visszaszorítani a járványt.
Vuhani vírusra vuhani vakcina
A hagyományos technológiával készülő, elölt, de teljes vírusokat tartalmazó kínai vakcinákkal már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A Magyarország által is vásárolt BBIBP-CorV oltóanyagot a kínai állam tulajdonában lévő, sanghaji székhelyű Sinopharm azzal a vuhani víruskutató intézettel együttműködve fejlesztette ki, amit korábban azzal vádoltak, hogy valójában a laborjaiból szabadult el a mesterségesen fejlesztett koronavírus. Bár a WHO azóta többször kijelentette, gyakorlatilag kizárható, hogy az új koronavírust mesterségesen hozták létre, ez nyilvánvalóan nem tesz jót a kínai vakcina PR-jának.
A Sinopharm 2020. december 30-án jelentette be, hogy a koronavírus-vakcinája, a tesztek harmadik fázisában 79 százalékos hatékonyságot mutat. Ez alacsonyabb a Moderna és Pfizer eredményeinél, de vírus elleni harchoz bőven elegendő, így másnap Kína hivatalosan is engedélyezte a vakcina használatát.
Az Egyesült Arab Emírségekben, ahol a világon elsőként, még Kínánál is jóval korábban, már 2020. december 9-én engedélyezték a Sinopharm oltóanyagát, a tesztek harmadik fázisa 86 százalékos hatékonyságot mutatott. A kínai gyártó nem tudta megmagyarázni, mi lehet a két eredmény közötti eltérés oka. Későbbre ígértek, de eddig még nem adtak válaszokat.
A Sinopharm oltóanyag tesztelésének utolsó, harmadik fázisa nem Kínában, hanem a többi között az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben, Jordániában, Pakisztánban, Marokkóban és Peruban folyt. A Deutsche Welle azt írja azért, mert a szigorú kijárási korlátozások hatására 2020 nyarára a járvány annyira lecsillapodott Kínában, hogy a teszteket egyszerűen nem lehetett az országon belül megoldani.
Peruval kapcsolatban a BBC megjegyzi, hogy december elején egy időre felfüggesztették a kínai oltóanyag tesztjét, miután egy önkéntes karja lebénult, nem sokkal a beoltását követően. A tesztelést azonban hamarosan újraindították, és a dél-amerikai ország február 9-én jóváhagyta a Sinopharm vakcináját. Nem ritka, hogy egy gyógyszer tesztjét egy váratlan esemény hatására fel kell függeszteni. Hasonló történt szeptemberben, amikor egy önkéntesnél bekövetkező súlyos egészségügyi probléma miatt egy időre leállították az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett vakcinájának tesztelését. Később kiderült, hogy a problémát nem okozhatta az oltóanyag, így folytatódott a tesztelés.
Vakcinapropaganda
Kínában, szigorú lezárások mellett valószínűleg az országban gyártott vakcináknak köszönhetően is sikerült visszaszorítani a koronavírust. A Sinopharm még novemberben jelentette, hogy Kínában már egymillió ember kapta meg a védőoltásukat. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint, a járvány epicentrumának számító, közel 1,4 milliárd lakosú országban az elmúlt hónapban mindössze 1737 új esetet regisztráltak és 30 ember halt meg járvány következtében. Az elmúlt egy héten pedig mindössze 160 új fertőzést és 4 haláleset regisztráltak.
A kínai vakcinák tesztjének harmadik fázisáról ugyanakkor még most is csak nagyon keveset tudunk. A Deutsche Welle szerint valószínűleg azért, mert az oltóanyagok nem azokat az eredményeket hozzák, amit a kínai vezetés szeretne. A titkolózás pedig csak egyik módszer: az ázsiai ország propagandaharcot is folytat a konkurens nyugati vakcinákkal szemben, azzal vádolva nyugati médiát, hogy szándékosan hallgatja el a Pfizer koronavírus vakcinájának esetenként végzetes kockázatait. Az állami médiában megjelenő baljós hírek ellenére Kína a Fosun Pharma nevű gyógyszercégen keresztül maga is vásárol a nyugati vakcinából.
Miközben Kína gyakorlatilag legyőzte a koronavírust, nyugaton még javában folyik a járvány elleni harc, a fejlett országok így kevés figyelmet fordítanak arra, hogy a fejlődőknek is jusson oltóanyag. Miközben a WHO Covax programja akadozik, Kína egy csillogó páncélt viselő lovag képében tűnik fel Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Latin-Amerikában és a vakcinával befolyást vásárol magának, hogy tovább erősítse nagyhatalmi státuszát - írja a Wall Street Journal.
Kapcsolódó
Vakcinapánik tört rá a gazdag országokra, miközben a fél világon egyáltalán nincs oltóanyag
Az amerikai lap ugyanakkor megjegyzi, hogy Peking törekvései rejtenek buktatókat, hiszen Kína a saját lakosságának mindössze 3 százalékát oltotta be a saját vakcinájával, így elég egyetlen szerencsétlen eset is ahhoz, hogy csúnyán megtépázódjon az ország presztízse.
Az úttörő Emírségek
Az Emírségek Gulf News című, angol nyelvű hírportálja február 21-én hosszú cikket közölt a Sinopharm oltóanyagáról. Mint említettük, a közel-keleti ország részt vett a vakcina tesztelésének harmadik fázisában, a vizsgálatok tavaly júliusban kezdődtek. Az eredményekről keveset tudunk, de meggyőzők lehettek, hiszen az Emírségek szeptember 14-én jóváhagyta a vakcina vészhelyzeti alkalmazását, november 3-án Dubaj uralkodója, Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm bejlentette, hogy beoltatta magát a Sinopharm vakcinájával, december 9-én pedig az oltóanyag megkapta az Emírségek teljes jóváhagyását.
A Gulf News leírja, hogy a Sinopharm vakcináját február 20-ig a világ tíz országában hagyták jóvá. Az Egyesült Arab Emírségek mellett Bahreinben, Kínában, Egyiptomban, Jordániában, Pakisztánban, Marokkóban, Magyarországon, Peruban és a Fülöp-szigeteken. Az öbölmenti hírportál az Emírségek saját, 31 ezer önkéntes bevonásával elvégzett tesztjére hivatkozva kijelenti, hogy a vakcina 86 százalékban hatásos.
Az oltóanyag biztonságosságról a lap a kínai állami tévé (CCTV) híradására hivatkozva azt írja: világszerte már 43 millió adag Sinopharm-vakcinát adtak be, és egy esetben sem tapasztaltak súlyos mellékhatást. Az Emírségekkel kapcsolatban a lap úgy fogalmaz: az országban eddig öt és félmillió koronavírus elleni védőoltást adtak be, amiknek a legnagyobb része Sinophram vakcina volt. Ami a tudományos bizonyítékokat illeti, a Gulf News is csak egy 2020 augusztusában, a vakcinatesztek második fázisról írt tanulmányt tud idézni.
Kapcsolódó
Előnye és hátránya is lehet bőven a kínai Sinopharm vakcinának
A legnagyobb aggodalom továbbra is az információhiány a harmadik fázisú klinikai kutatásokról.
Az Emírségek nem csak a vakcina jóváhagyását illetően világelső. Úttörő szerepet vállal a koronavírus elleni oltóanyag kiskereskedelmi értékesítésének területén is. Február elején a Guardian cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy egy Knightsbridge Circle nevű londoni elitklub, melynek éves tagdíja 25 ezer font (több mint 10 millió forint), olyan dubaji túrákat szervez, melyeken a 65 év feletti klubtagok Sinopharm-védőoltást kapnak. Akik még nem tagjai klubnak, 10 ezer fontért (kb. 4 millió forintért) kaphatnak hozzáférést az alapáron 62 dolláros (valamivel több, mint 18 ezer forintos) kínai vakcinához. Nekik emellett fizetniük kell a saját repülőjegyeiket és a háromhetes dubaji tartózkodásuk költségeit is.
Pfizer vs. Sinopharm
A Gulf News adatai szerint, 2021. február 20-án, vagyis közel három hónappal a kínai vakcina jóváhagyása után az Egyesült Arab Emírségekben száz főre 56,15 beadott vakcina jut. Ennél csak Izraelben jobb az arány, ott száz emberre több mint 80 beadott védőoltás jut. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint, bár a 9,6 millió lakosú Emirátusokban már több mint öt és félmillió védőoltást adtak be, mindössze 250 ezer ember kapta meg a vakcina mindkét adagját, így a lakosság mindössze 2,6 százaléka minősül teljesen védettnek a koronavírussal szemben.
Összehasonlításképpen: a 8,8 millió lakosú, december 20. óta Pfizer vakcinával oltó Izraelben több mint hét és félmillió beadott védőoltás mellett, hárommillió ember, a lakosság 34,62 százaléka számít teljesen védettnek.
A (jórészt) Sinopharm-vakcinával oltó Emírségekben az elmúlt időszakban gyorsabban terjedt a járvány, mint valaha, igaz, lazítottak a korlátozó intézkedéseken. A rekord január utolsó hete volt, akkor több mint 25 ezer, az elmúlt hét napban még mindig több mint 20 ezer új fertőzöttet diagnosztizáltak. A legtöbb halálos áldozatot az elmúlt hét napban követelte a járvány: 113 ember halt meg koronavírus következtében.
Izraelben, míg január közepén még több mint 60 ezer új fertőzöttet regisztráltak egy hét alatt, addig az elmúlt héten már valamivel kevesebb, mint 24 ezret. A legtöbben január végén haltak bele a fertőzésbe: egy hét alatt 414-en, az elmúlt hét napban pedig már csak 182 halálos áldozatot követelt a járvány.
