A főváros és a kormány a minap egymásnak feszült tesztelés kérdésében: a Nemzeti Népegészségügyi Központ óriási tévedésnek és szakmailag teljesen megalapozatlannak tartotta a fővárosnak azt a döntését, hogy antigén tesztekkel szűrjék a dolgozókat. Közben október végén az Országos Mentőszolgálat főigazgatója arról beszélt a köztévében, hogy a mentők is antigén gyorsteszteket használnak az új koronavírus kimutatására, és Orbán Viktor legújabb intézkedései között is szerepel az, hogy a kórházi dolgozókat, a tanárokat, a bölcsődei és az óvodai dolgozókat hetente célzottan ilyen tesztekkel fogják szűrni. Arról nem is beszélve, hogy Szlovákiában is ilyen antigén tesztekkel szűrték le az országot.
Az NNK szerint ezek a tesztek nem használhatóak tömeges, közösségi szűrésre, mivel azok szervezetében, akik tünetmentesek vagy még csak enyhe tüneteket produkálnak, csak kis mennyiségben van jelen a vírus, így az ő esetükben a gyorsteszt nagy valószínűséggel fals negatív eredményt mutat majd.
Az NNK szerint az antigén teszt nem alkalmas szűrésre, közben a mentők is azt használják
A népegészségügyi központ a Fővárosi Önkormányzatot kritizálta.
De mi a különbség az antigén-teszt és a PCR-teszt között? Tényleg jobb az egyik a másiknál? Mit mérnek, és miért érheti kritika az előbbit, míg az utóbbit leginkább csak a vírustagadók szokták támadni?
Mit tud az antigén teszt?
A Covid-19 Ag antigén gyorsteszt a fertőzést okozó vírus antigénjét, vagyis a vírusfehérjéket (S-proteinjét) mutatja ki, tehát nem a fertőzésre adott választ, hanem a vírust jelenlétét tudja detektálni. Gyakran keverik az IgM és IgG kimutatására szolgáló gyorstesztekkel, amelyek egy esetlegesen korábban lezajlott fertőzést mutathatnak ki - ezeket szerológiai teszteknek hívják, és jóval pontatlanabbak, mint az antigén-tesztek, illetve a PCR. A mintavétel az orrüregböl történik az eredmény 15 percen belül készül el. A mintavételek pontossága érdekében a mintavétel elött 1 órával nem szabad dohányozni.
A teszt fluoreszcens detektálási módszeren alapul, leolvasását speciális leolvasó eszköz (fluoreszcens reader) segíti. Ezért nem kell diagnosztikai laborba küldeni a mintát, viszont mindenképpen kell a szakavatott személyzet ahhoz, hogy megfelelően le lehessen venni a kenetet, enélkül ugyanis nagyobb az esélye a fals negatív eredménynek.
A gyorstesztnek előnyei mellett vannak hátrányai is: alacsonyabb az érzékenysége, mint a PCR-teszteknek, és ha a fertőzéstől számítva túl korán történik a mintavétel, akkor lehet, hogy nem mutat ki semmit, mivel a vírusfehérjék később kezdenek el "gyártódni", mint a vírus RNS-e (utóbbit mutatja ki a PCR-teszt). Éppen ezért
a negatív eredmény nem zárja ki az éppen aktuális fertőzés fennállását, így ezt ideális esetben meg kell erősíteni az RT-PCR vizsgálattal.
Az antigén gyorstesztek akkor a leghatékonyabbak, ha valakinek koronavírus-gyanús tünetei vannak: ha ugyanis nagyon rosszul van a beteg, nagyon valószínű, hogy van elegendő vírus a szervezetében, és jelen van már annyi ideje, hogy kimutatható legyen így is. Alkalmas az antigén teszt ott, ahol magas a betegség előfordulási gyakorisága, tehát a pozitív eredmények száma várhatóan magas lesz, és akkor is segíthet, ha gyors döntéshozatalra van szükség, például amikor a fertőzöttek mielőbbi elkülönítése szükséges.
A legpontosabb megoldás: a PCR
A PCR, vagyis a polimeráz-láncreakció vizsgálat szintén azt mutatja meg, hogy valaki éppen fertőzött-e koronavírussal, az antigén-tesztekkel ellentétben azonban nem vírusfehérjét, hanem a vírus örökítőanyagát lehet kimutatni vele. Kétségtelenül ez a legpontosabb eredményt adó teszt a koronavírussal kapcsolatban. A mintavétel ugyanúgy nyálkahártyából történik, a vizsgálatot végző laboratóriumba érkezéstől számítva 24-48 órán belül van meg az eredmény.
A PCR-tesztekkel alapvetően az a probléma, hogy sok erőforrás kell az elvégzésükhöz: szakmebereknek kell mintát venni, amit aztán szakemberek elemeznek. Ha erőforráshiányról beszélünk, elsősorban a megfelelő szaktudással rendelkező emberekre gondolunk: hagyományos PCR-géppel koronavírus-vizsgálatot itthon nagyon kevés szakember tud végezni. Ráadásul ez jellemzően sokkal drágább is, mint az antigén-teszt, és fennáll a veszélye, hogy ha valaki megcsináltatja, majd utána nem vonul karanténba, a mintavétel és az esetleges negatív eredmény között még ugyanúgy megfertőződik - tehát a PCR gyakorlatilag mindig a két-három nappal korábbi állapotot mutatja.
Rengeteg szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy el lehessen dönteni, melyik teszt a legmegfelelőbb egyes esetekben. Az erőforrások szűkében lévő magyar egészségügy számára valószínűleg egy tömeges PCR-tesztelés már csak szög lenne a koporsóban, így valószínűleg a Karácsony Gergely és Orbán Viktor által választott antigén-tesztelés a legjobb megoldás hazánkban.
Főkép: 24.hu / Marjai János
