Bill Birtles, az ABC ausztrál televízió kínai tudósítója éppen a búcsúbuliját tartotta múlt szerdán pekingi lakásában, amikor a kínai nemzetbiztonsági szolgálat emberei éjfélkor megjelentek az ajtajában. Az újságíró másnap repült volna haza Ausztráliába, de nem önszántából: ausztrál diplomaták hétfőn figyelmeztették, hogy biztonsága érdekében jobban tenné, ha minél hamarabb elhagyná Kínát, és bár túlzónak tartotta az aggodalmukat, követte a tanácsot.

A hozzá éjfélkor bekopogó civil ruhás nemzetbiztonságiak megjelenése azonban ráébresztette, hogy az ausztrál diplomaták félelmei valósak voltak. Ugyanezt gondolta az Australian Financial Review című lap kínai tudósítója, Michael Smith is, akinek sanghaji lakásánál szintén szerda éjfélkor kopogott a kínai állambiztonsági minisztérium hat egyenruhás ügynöke és egy tolmács.

It's nice to be home but deeply disappointing to leave China under such abrupt circumstances. It's been a big part of my life & the past week was surreal. A very big thank you to the ABC, friends, colleagues & those involved at DFAT. Plus @MikeSmithAFR for sharing the ride out. pic.twitter.com/zkJEV4Oa27

- Bill Birtles (@billbirtles) September 8, 2020

Összehangolt akció

Smith is másnap repült volna haza Ausztráliába, a külügyminisztérium tanácsát követve, és ahogy ott ült alsónadrágban a nappalijában, miközben az őt videózó egyenruhások a nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit olvasták fel neki, azon járt a feje, hogy vajon épp most fog-e eltűnni Kína hírhedt titkos börtöneinek egyikében.

Ez végül egyikükkel sem történt meg. Mindkét újságíróval azt közölték, hogy érintettek egy nemzetbiztonsági ügyben, amivel kapcsolatban szeretnék őket kikérdezni, és egyben megtiltották nekik, hogy elhagyják az országot. Miután megtudták, hogy mi történt a másikkal, mindkettőjük számára egyértelművé vált, hogy egy politikai játszma résztvevőivé váltak a két kormány közötti diplomáciai csatában.

Másnap mindkettőjüket diplomáciai védelem alá vette az ausztrál kormány: Birtles-t a pekingi nagykövetség, Smith-t a sanghaji konzulátus vitte egy biztonságos helyre, miközben az ausztrál kormány több napig tartó titkos tárgyalásokba kezdett a kínai hatóságokkal, igyekezve elérni, hogy a két újságíró elhagyhassa az országot.

Olyan volt, mintha csak egy kémfilmbe csöppentem volna

- írta a történtekről Smith, aki egy diplomatarendszámú furgonnal vittek vissza lakására, hogy összeszedjék a már bepakolt bőröndjeit, attól tartva, hogy a kínai titkosszolgálat emberei bármikor elrabolhatják. A szűk sikátorban, ahol járó motorral megálltak, egy maszkos férfi járkált fel-alá, azt tettetve, mintha mobilon beszélne, de közben nyilvánvalóan őket tartotta szemmel.

A következő napokban egyértelművé vált, hogy a kínaiak nem engednek, és ki akarják hallgatni az újságírókat, de ezt egyikük sem akarta, attól tartva, hogy őrizetbe veszik őket. Az ugyanis nemzetbiztonsági ügyekben egyet jelenthet a titkos helyen történő féléves fogva tartással, ami alatt akár kényszervallatás áldozatai is lehetnek.

A veszély nem tűnt alaptalannak. A két újságírót azután látogatta meg a kínai nemzetbiztonsági szolgálat, hogy augusztus végén őrizetbe vették a CGTN kínai állami televízió ausztrál állampolgárságú műsorvezetőjét, Cheng Lei-t, akinek hollétéről hetekig nem lehetett tudni semmit. A kínai születésű Lie-t a nemzetbiztonsági törvény alapján vették őrizetbe, de azt nem közölték, hogy mivel gyanúsítják.

Még az állami propagandisták sem érezhetik magukat biztonságban Kínában

Minden íratlan szabályt betartott, mégis letartóztatták a CGTN kínai állami televízió ismert ausztrál műsorvezetőjét. Diplomáciai sakkjátszma áldozata lett, vagy így figyelmeztették a külföldi újságírókat?

Az újságírók sorsáról szóló tárgyalások alatt végül az ausztrál kormány garanciákat kapott arra, hogy kínai kormány engedélyezi a hazautazást a két tudósítónak, ha mindkettőt egy-egy órán át kihallgathatják. Birtles-t végül vasárnap egy pekingi hotelben, Smith-t hétfőn egy sanghaji szállodában hallgatták ki.

Mindkettőjüknek kérdéseket tettek fel Chengről, de egyikük sem tudott sokat mondani róla, mert nem voltak vele szoros kapcsolatban, Smith még csak soha nem is beszélt vele. Emellett általános kérdéseket tettek fel nekik arról, hogy milyen témákkal foglalkoztak Kínában, kikkel beszélgettek, milyen forrásaik voltak.

Birtles az ABC-nek adott interjújában zaklatásként értékelte a kihallgatás, elmondása szerint egyáltalán nem úgy tűnt, hogy használható információkat akartak tőle megtudni a Cheng elleni vádak alátámasztására. A BBC-nek nyilatkozva pedig elmondta, egyáltalán nem kapott kemény, részletekre kitérő kérdéseket, amivel bizonyítékokat akartak volna kiszedni belőle. Smith szerint egyértelműen politikai indíttatású az egész ügy.

Rögtön a kihallgatások után a két újságírót ausztrál diplomaták kísérték ki a pekingi és a sanghaji repülőtérre, és kedden együtt hagyták el az országot Sanghajból. Miután ez megtörtént, a kínai kormány először jelentette be, hogy Cheng ellen Kína nemzetbiztonságát veszélyeztető bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást. Részleteket azonban nem árultak el, így nem tudni, hogy pontosan mivel gyanúsítják.

Cheng Lei ausztrál újságíró. Fotó: Handout /Australia's Department of Foreign Affairs and Trade (DFAT) /Australia Global Alumni /AFP

Kína rámozdult a külföldi újságírókra

Smith és Birtles távozásával at 1970-es évek óta most először történik meg, hogy nincsen egyetlen egy ausztrál sajtóterméknek sem akkreditált újságírója Kínában, bár a Bloomberg amerikai hírügynökség cikke szerint maradtak még ausztrál állampolgárságú újságírók, akik amerikai, brit és más médiacégeknek dolgoznak. Az ausztrál kormány júliusban arra figyelmeztette állampolgárait, hogy önkényes letartóztatás áldozatai lehetnek, ha Kínába utaznak.

A két újságíró kiüldözése rávilágít arra, hogyan próbálja évek óta egyre jobban elnyomni a független újságírást a kínai kormány, Hszi Csin-ping elnök irányítása alatt - mondta az ABC ausztrál televíziónak a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi sajtóvédelmi szervezet kelet-ázsiai irodájának vezetője. Cedric Alviani emlékeztetett arra, hogy a külföldi újságírók folyamatos zaklatásoknak vannak kitéve Kínában.

Fenyegetik őket és forrásaikat, lehallgatják beszélgetéseiket, követik őket az utcán, és azzal fenyegetik őket, hogy nem újítják meg a vízumukat.

Kína a héten elhalasztotta több amerikai újságíró sajtóengedélyének megújítását. Közöttük vannak egyebek mellett a Bloomberg, a CNN és a Wall Street Journal tudósítói - írta a Reuters hírügynökség. A Kínában dolgozó külföldi újságírókat tömörítő FCCC közlése szerint az idei év első felében rekordnak számító 17 újságírót utasítottak ki Kínából azzal, hogy visszavonták sajtóigazolványukat. A szervezet azzal vádolja a kínai kormányt, hogy "gyalogáldozatként használja az akkreditált külföldi újságírókat diplomáciai konfliktusaiban".

A két ausztrál újságíró is úgy értékelte, hogy az ausztrál és kínai kormány közötti diplomáciai konfliktus áldozataivá váltak. A két ország kapcsolata évek óta egyre rosszabbá vált, azóta, hogy a konzervatív ausztrál kormány egyre keményebben lép fel Kínával szemben. A mélypontot akkor érték el, amikor Ausztrália nemzetközi vizsgálatot követelt a koronavírus-járvány kínai kitörésével kapcsolatban. Válaszul a kínai kormány egy sor ausztrál termék importját lehetetlenítette el tiltásokkal vagy 80 százalékos vámokkal.

Ezzel kapcsolatban a Lowy Institute nevű ausztrál külpolitikai intézet munkatársa, Richard McGregor, egykori kínai tudósító a New York Times-nak kijelentette:

A Kínával küszködő országok jól teszik, ha odafigyelnek erre. Ha kétoldalú kapcsolataik rosszra fordulnak, számíthatnak arra, hogy saját állampolgáraik is a tűzvonalba kerülnek.

Kiemelt kép: Bill Birtles ausztrál újságíró megérkezik Sydney repülőterére. Fotó: Taryn Southcombe /ABC News /AFP


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!