A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa, Páll-Gergely Barna által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.
A felfedezést bemutató tanulmány a rangos Contributions to Zoology nevű szaklapban jelent meg. Az eddig ismert legkisebb szárazföldi puhatestű egy 2015-ben leírt borneói csiga volt, azonban azt egy észak-vietnámi barlangból most előkerült Angustopila psammion faj (jelentése ógörögül: homokszem) maga mögé utasította - áll az ELKH közleményében.
A világ legkisebbjének kijáró trófeát birtokló új faj héjának legnagyobb mérete 0,6 és 0,68 mm között változik, a legkisebb példány kalkulált térfogata pedig 0,036 köbmilliméter.
A Laoszban szintén most felfedezett másik parányi csigafaj azért különleges, mert az élő példányok spirális mintázatban sárgolyókat helyeznek el a héjukon. A hasonló viselkedési mintázatok leggyakoribb magyarázata az álcázás. Ha ez ebben az esetben is igaz, akkor a 0,6 mm-nél alig nagyobb csigának is álcáznia kell magát, hogy elkerülje valamilyen ragadozó támadását. Mivel a sárgolyók valószínűleg a csigák ürülékéből készülnek, a faj az Angustopila coprologos nevet kapta, amely görögül ürülékgyűjtőt jelent.
A most felfedezett csigafajoknál a tudomány ugyan ismer valamivel kisebb, tengeri fajokat, de a szárazföldön jelenleg ezek a legkisebbek. A csigaméret alsó határát valószínűleg két tényező szabja meg. Az egyik az, hogy az újszülött csigának - amelyek körülbelül 0,2 mm-es átmérőjűek - megfelelő számú idegsejttel kell rendelkezniük ahhoz, hogy az életfolyamataik működjenek. A másik pedig, hogy a kifejlett csigának elég nagynak kell lennie legalább egy tojás "előállításához".
(Kiemelt képünk illusztráció.)
