Az iskolákban a tanévkezdés hagyományos módon indulhat, azzal a többlettel, hogy a járványügyi eljárásokat nagyon komolyan kell venni
- mondta Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter két nappal a szeptember 1-jei tanévkezdés előtt. A most induló tanév viszont a legkevésbé sem ígérkezik hagyományosnak, hiszen noha gyaníthatóan mindenki azt várta, hogy fél év után végre láthassa diáktársait, és élőben vehessen részt a tanórákon, kihívások sora nehezedik az oktatás minden szereplőjének vállára.
A hagyományos, tantermi oktatás 13-án állt le, Orbán Viktor péntek esti bejelentését követően, hétfőtől digitális munkarendre kellett átállniuk az iskoláknak. Ahány iskola, annyiféleképpen élték meg a pedagógusok és a diákok az otthoni tanulást az országban: van, ahol a digitális eszközök és online megoldások már korábban beépültek az iskolai mindennapokba, így kevesebb problémát okozott az átállás, máshol - a hátrányos helyzetű településeken különösen- tömegével maradtak ki a gyerekek a távoktatásból.
Az őszi tanévkezdéssel kapcsolatban már a nyár elején elkezdődtek a találgatások. Július közepén Maruzsa Zoltán államtitkár arról beszélt, hogy remélhetőleg ha31g31yományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra álljanak át a járvány miatt. Sőt májusban még Maruzsa azt pedzegette, hogy noha az új tanév várhatóan nemcsak online formában indul el, de jóval nagyobb teret kap a digitális oktatás. Felmerült, hogy a szombati munkanapokon és a végzősöknek az érettségi időszakot megelőző két hétben is hangsúlyosabbá válhat az otthoni tanulás.
Ehhez képest némi meglepetést keltett a tanévkezdésről szóló, augusztus 11-én megjelenő kormányrendelet, hiszen abban egyetlen szó sem esik a digitális oktatásról.
Mindez már csak azért is érdekes, mert az utóbbi tíz évben minden a központosításról szólt a közoktatásban, a távoktatást illetően viszont, úgy fest, a jövőben is szinte magukra maradnak az iskolák.
Ugyanezen a napon közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy részletes járványügyi protokollt készítenek az iskolák számára.
Van egy története az iskolakezdésről? Írja meg nekünk!
Különleges helyzetben, járványveszély idején indul a tanév. A 24.hu szeretne a lehető legtöbb közvetlen tapasztalat, információ birtokában beszámolni arról, hogy a különböző iskolákban, a különböző településeken milyen körülmények között, milyen szabályokkal, milyen feltételek mellett indult az oktatás, és mennyiben sikerült az előírásoknak, ajánlásoknak megfelelni. Ezért kérjük az olvasóinkat, tanulókat, szülőket, tanárokat, írják meg tapasztalataikat az iskolakezdésről. Küldjék levelüket a [email protected] e-mail címre!
Az intézményvezetők egy héttel később kapták kézhez a tárca által készített protokollt. Az útmutatások sora helyenként meglehetősen életszerűtlen elemekkel tűzdelt, még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is bevallotta, szkeptikus az egyes javaslatok betarthatóságával kapcsolatban.
A járványügyi intézkedési terv legfontosabb pontjai a következők:
- Az iskolát kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek és dolgozó látogathatja. Ha egy gyereknél tüneteket észlelnek a szülők, a Nemzeti Népegészségügyi Központ eljárásrendje alapján gondoskodniuk kell orvosi vizsgálatról, és kötelesek az iskolát értesíteni, ha a gyermeknél koronavírus-gyanú vagy igazolt fertőzés van.
- Az intézményeknek intézkedniük kell a csoportosulások megelőzése érdekében, az osztálytermekben pedig gondoskodni a tanulók lazább elhelyezéséről.
- A tanítási órákon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. A közösségi terekben egyszerre annyian lehetnek, hogy a másfél méteres védőtávolság betartható legyen, ha ez nem lehetséges, akkor az általános iskolák felső tagozatos diákjainak és a középiskolákban javasolják a maszk viselését.
- Ha megoldható, el kell kerülni az osztályok keverését, ennek érdekében a szaktantermek és nyelvi órák kivételével az osztályok egy nap ugyanazt a termet használják. Ha ez nem megoldható, a váltások között a tantermeket fertőtleníteni kell.
- Lehet osztálykirándulást szervezni, de csak belföldre. Az iskolai étkezéseket lehetőleg úgy kell megszervezni, hogy ne keveredjenek a csoportok.
- Ha egy tanuló betegsége miatt veszélyeztetettnek számít, és erről van orvosi igazolása, a hiányzását igazoltnak kell tekinteni, ahogy azt is, ha egy gyerek hatósági karanténba kerül.
Az iskolák természetesen ezeken kívül is alkalmazhatnak a tanévkezdés minél biztonságosabbá tételéhez, így például több iskolában később kezdődik majd a tanítás keddtől: Debrecenben például hat középiskolában nyolc óra helyett fél kilenckor csengetnek be, de a fővárosban is vannak iskolák, amelyek így döntöttek abban a reményben, hogy diákjaik így kimaradnak a tömegközlekedés reggeli csúcsforgalmából.
Mi történik, ha felbukkan a vírus?
Ha egy gyereknél, pedagógusnál vagy más dolgozónál a fertőzés tüneteit észlelik, haladéktalanul el kell különíteni és értesíteni kell az iskolaorvost, aki a további teendőkről dönt. Gyerek esetében a szülőt is értesíteni kell, és az ő feladata a gyerek háziorvosának felkeresése, majd az, hogy eljárjon annak utasításai alapján.
Az iskolába a gyermek kizárólag orvosi igazolással térhet vissza. Amennyiben egy krónikus betegséggel élő gyermek a koronavírus-járvány miatt speciális védelmet igényel, erről a kezelőorvosnak kell döntenie, és a döntés alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
A digitális munkarend bevezetéséről az operatív törzs dönthet, ez esetben gyermekfelügyeletet kell szervezni az érintett intézményben.
Fontos tudatosítani, hogy most a járványhelyzet miatt fokozott a szülők és a tanárok felelőssége
- közölték a kormányzati tájékoztató portálon, hangsúlyozva, hogy a pedagógusoknak a szokásoknál is jobban kell figyelniük mind a saját, mind a felügyelt gyermek egészségi állapotára, a fertőzésre utaló tüneteire.
A legfontosabb, hogy tüneteket mutató, beteg gyermeket a szülőknek most nem szabad iskolába, óvodába engedni, mert azzal az egész közösség egészségét, és az iskola, óvoda zavartalan működését veszélyeztetik. A fertőzésgyanús gyermekeknek otthon kell maradniuk, és a szülőnek telefonon kell értesíteniük a gyermekorvost vagy a háziorvost. Ha az orvos szerint fennáll a fertőzés gyanúja, akkor kezdeményeznie kell a laboratóriumi vizsgálatot.
Ha egy diáknál az iskolában, tanítás közben jelentkeznének tünetek, gondoskodni kell mielőbbi elkülönítéséről, az iskolaorvos és a szülő értesítéséről.
A növekvő esetszámok fényében már Kásler Miklós is arról beszélt vasárnap, hogy előfordulhatnak fertőzések az iskolákban egy-egy osztályban, szerinte azonban kicsi annak a valószínűsége, hogy egy-egy iskola minden osztályában egyszerre alakuljanak ki fertőzések. A miniszter szerint ha néhány iskolában megjelenik a vírus, akkor egy-egy osztály, kiterjedtebb esetszámok esetén pedig több osztály vagy az egész iskola átáll digitális oktatásra.
Ajánlások sorát felvonultató protokoll ide, megnyugtatásnak szánt kormányzati tájékoztatások oda, azért továbbra is sok a kérdőjel a tanév lebonyolításával kapcsolatban. A pedagógus-szakszervezetek is hangot adtak aggodalmaiknak: a PDSZ például egy helyettes államtitkári levéllel támasztotta alá, hogy egyes iskolák csak tanévkezdés után juthatnak fertőtlenítőszerekhez. A PSZ pedig azt kérte az illetékes tárcától, hogy teszteljék a pedagógusokat tanévkezdéskor, de ezt elvetette a minisztérium, ahogy a reggeli lázmérést sem tartotta indokoltnak.
Kásler a már említett nyilatkozatában azt mondta: a kormány a védekezéshez "minden szakmai és anyagi támogatást" megad. Ugyanakkor ahogy a digitális oktatás kapcsán, úgy az iskolák járványügyi intézkedéseinél sem jelentkezik az elmúlt években megszokott központi irányítás. A járványügyi intézkedési terv nem kötelező jellegű, csak ajánlásokat tartalmaz. Nincsenek minden iskolára érvényes szabályok, utasítások, a felelősség így sokkal inkább a szülőké és a pedagógusoké. Kérdés, ez elegendő-e ahhoz, hogy a tanévkezdést követően ne kelljen egymás után bezárni az újranyitó iskolákat.
Hogy a probléma mennyire valós, azt jól mutatja a hétfői hír, amely szerint a győrújfalui általános iskolában egyelőre nem is tud elkezdődni a tanítás, mivel az egyik tanítónő koronavírustesztje pozitív lett, a múlt heti tantestületi ülésen pedig a teljes tanári karral érintkezett.
Kiemelt kép: Első osztályos diákok és tanítónénijük a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitója után 2020. augusztus 31-én. Fotó: Krizsán Csaba /MTI
