Sokan egyszerűen legyinteni szoktak a stresszre, mondván, hogy a modern élet velejárója, és elkerülhetetlen - pedig komoly testi következményei vannak annak, ha hosszú ideig krónikus stresszben élünk. Egy friss kutatás szerint például a folyamatos, hosszú ideig fennálló stressz gyulladást okoz az agyban, elpusztítja az idegsejtek közötti kapcsolatokat, és így
depressziót és egyéb más mentális rendellenességeket okoz.
Az Augusta Egyetem kutatói szerint még a nagyon erős gyulladáscsökkentő gyógyszerek sem képesek segíteni a depressziósokon, ennek pedig az lehet az oka, hogy a stressz erősebb, mint a gyógyszerek hatásai. A szakértők azt mondják, hogy a stressz a velünk született immunrendszert és az annak részét képező komplementrendszert támadja meg.
A komplementrendszer a szervezet immunválaszát segíti. A komplementrendszer ahhoz is hozzájárul, hogy az agy fejlődése közben az idegsejtek közötti rossz kapcsolatok eltűnjenek, csakhogy például az Alzheimer vagy a mentális rendellenességek, mint a komoly depressziós rendellenesség közben is hasonló történik a már fejlett aggyal, csak ekkor nem hasznára, hanem hátrányára válik a szervezetnek.
A kutatók szerint jól jön, ha a komplementrendszer aktív az életünk első néhány évében, amikor még fejlődik az agyunk, később viszont nem szerencsés, ha még mindig dolgozik. A szakértők kimutatták, hogy a depressziós embereknél továbbra is aktív a rendszer, és azt eredményezi, hogy szinapszisok vesznek el az idegsejtek között, és a prefrontális kéregben gyulladás alakul ki. A komplementrendszer pedig a nagyfokú stressztől marad tevékeny.
A kutatók a vizsgálataik során rengeteg C3-as elemet találtak a depressziósok agyában, ami a komplementrendszerhez köthető. Ez az elem kulcsfontosságú az agyi gyulladás kialakulásában is, és arra következtetnek, hogy a krónikus stressz megemeli a C3 szintjét a testben.
Az már régóta ismert, hogy a testben található gyulladások előbb-utóbb mentális problémákhoz vezethetnek. Sőt, ahogy a kutatók sajtóközleményükben kiemelik, az olyan betegségek, mint a rák vagy a szív- és érrendszeri problémák, amelyek egyébként is gyulladással járnak,
megemelik az esélyét a depresszió kialakulásának.
A kutatócsoport korábbi kutatásai kimutatták, hogy a C3 termelődése megindul, ha krónikus stressz éri a kísérleti állatokat - ilyenkor azok egy idő után depresszióhoz hasonló tüneteket produkálnak. A megemelkedett C3-szint magában is ezt eredményezte, krónikus stressz nélkül is. Ugyanígy megvizsgálták olyan emberek agyát is a szakértők, akik depressziójuk miatt lettek öngyilkosok, és ugyanígy megtalálták az elem megnövekedett arányát az agyban.
Az eredmények azért fontosak, mert a jelenlegi gyulladáscsökkentő gyógyszerek nem a velünk született, hanem az adaptív immunrendszerre hatnak, ez utóbbi lép működésbe akkor, ha baktériumok vagy vírusok támadják meg a testet. Ez most lehetőséget ad arra, hogy újfajta depresszió elleni gyógyszereket fejlesszünk.
