A filmelőzetes nehéz műfaj. Elsődleges funkciója marketinges, azaz a film eladása, ilyen értelemben alkalmazott művészet. Másodsorban azonban szuverén műalkotásként is értékelhető (már ha az). Vannak ugyanis trailerek, amik jobbak, mint az eredeti film: nemcsak azért, mert többet sugallnak a reklámozott opuszról, mint ami, hanem azért is, mert az egymás után gyorsan felvillanó képek, történetdarabkák művészi szinten valósítják meg a történetmesélést, s igazi asszociatív, költői kisfilmként is megállják a helyüket.
A "top bármi” kiválasztása mindig szubjektív, inkább csak megmutatom, én melyik filmelőzetes vágója előtt hajtanék fejet, mert sikerült két percre megborzongatnia es beszippantania egy, a két perc időtartamánál jóval túlmutató univerzumba.
Ragyogás
Stanley Kubrick 1980-as mesterművét ugyan horrornak szokták nevezni, pedig igazi művészfilm, a dráma és a thriller zsánerfilmes elemeivel. Az előzetes a thriller elemeket hangsúlyozza, szuper ötlet benne például az ironikus időugrás: látjuk, hogy Jack megőrül és nekimegy a családjának, majd a történet elején kaján mosollyal győzködi a hoteligazgatót, hogy vele nem történhet meg olyan szörnyűség, mint egy korábbi családirtó gondnokkal.
Deadpool
A 2016-os akciófilm egyébként is tele van humorral, akcióval és vizuális ötletekkel, de a trailer vágója nem elégedett meg annyival, hogy ezeket egymás után dobálja valami zenével. Az előzetesből minden kiderül a film hangulatáról, de legfőképp a főszereplő személyiségéről, ami amúgy iszonyú érdekes és összetett. Ez tipikusan az a trailer, amit ha moziban látunk, teljesen lefegyverez.
Kill Bill
Ez a trailer tökéletesen épít fel egyszerre két legendát: egyrészt Quentin Tarantióét erősíti, akinek ez a negyedik filmje volt, másrészt Uma Thurman filmbeli karaktere, a Menyasszony figurája köré rajzol mozgóképes glóriát, szuper képi ritmussal, zenével, feszességgel, és ügyesen használva a fokozás eszközét.
Apró titkok
Jó kis film volt ez 2006-ból, melyben egy tönkrement házasság és egy titokban szövődő viszony történetét ismerhettük meg olyan remek színészek tolmácsolásában, mint Patrick Wilson, Jennifer Conelly és Kate Winslet. Az előzetes a végletekig fokozza a feszültséget, ami valóban megvan a filmben is, érdekes módon mégsem ilyen izgalmas koncentrációban, miközben egy előbb közeledő, majd elhaladó, végül távolodó zakatoló vonat hangjaira váltakoznak a képek. Aki látta a filmet, a végén tényleg azt gondolhatta: ez a vonat elment.
Eredet
Mondjuk furcsa is lett volna, ha minden idők egyik legvizuálisabb filmjének nem ilyen látványos trailert készítenek. Igazi sodró lendületű kisfilm lett belőle, ami felvillantja az az univerzumot, amiben ámulva merültünk el 2010-ben. Nyugtalanító, de magába rántó zene, valósággá vált álom: ezért járunk moziba. Irigylem azokat, akik ezt a trailert anno meglepetésként, moziban láthatták először.
The Social Network
Szintén 2010-es ez a David Fincher-mozi, aminek legalább a forgatókönyve (Aaron Sorkin munkája, Oscar-díjjal is jutalmazták érte) remekmű. A trailer is szuper: a Radiohead „I’m a Creep” című dalát egy női kórus adja elő zongorakísérettel, s nem lehet a dalszöveget – „But I'm a creep, I'm a weirdo./What the hell am I doing here?/I don't belong here.” - nem a geek főhősre, Mark Zuckerbergre vonatkoztatni.
Az élet fája
Terrence Malick 2011-es költői filmje a hitről, családról, a világban betöltött helyünkről és egyéb univerzális kérdésekről szólt – s így tesz a trailer is, a maga nyelvén. Kozmikus képek után családi vacsoraasztal, mégsem érezzük zavarónak, mert a képei egyedülállóan gyönyörűek és a zenével együtt azt érezteti, ott nem csak a sztori lesz a lényeg.
Tully
Ez a személyes nagy kedvencem. Valahogy az egész élet benne van: a felkavaró, fokozódó intenzitású zene, az egyszer lírai, egyszer abszurd, egyszer szomorú képek ritmikus váltakozása, a fantaszikus Charlize Theron mindent elmesélő arca.
Mad Max: A harag útja
Ezt az apokaliptikus világot nem olyan nehéz egy trailerben megmutatni, mivel a film minden kockája aprólékosan kitalált. Mégis, ennek az előzetesnek sikerül még valamit hozzá is adnia a filmhez, vagy legalábbis a maga műfajában megborzongatni a nézői hátakat a szuggesztív képek megfelelő szelektálásával és a hatásos, egyre őrültebb zenével.
A tetovált lány
David Fincher korrekten dolgozta fel Stieg Larsson bestsellerét, a trailere viszont mesteri. Totálisan be lehet pörögni az alig egy másodperces képeitől és az acélbetéses lábakat bizsergető zenéjétől.
