Egy tragikus véget érő szerelem örök emléke ez a csodálatos táncot járó szoborpáros, ami a Fekete-tenger grúziai partján, Batumiban gyönyörködteti a látogatókat.
Azerbajdzsánnak és Grúziának is megvan a saját Rómeója és Júliája. A szoborpáros alkotóját, a grúz Tamara Kvesitadzét ugyanis egy azerbajdzsáni romantikus regény ihlette a szobrok megalkotására.
A 8 méter magas acélszobrok Alit és Ninót ábrázolják, akikről a Kurban Said álnevet használó, de mindvégig ismeretlen maradó azerbajdzsáni író 1937-ben adta ki tragikus véget érő történetét. Az “Ali és Nino” címet viselő regény végül bejárta a világot, és mintegy 30 nyelvre lefordították.
A muszlim, azerbajdzsáni származású Ali és a grúziai keresztény hercegnő, Nino az első világháború alatt ismerkedtek meg. Szerelmük azonban sohasem teljesedhetett be, nemcsak a két ország kultúrája és vallása, hanem kelet és nyugat konfliktusa miatt is – sőt, még a háború is elválasztotta őket.
Erre a gyönyörű, de mégis szomorú történetre emlékeztet minket a 2010-ben felállított szoborpáros, Ali és Nino, akiknek rövid, mindössze kétperces tánca elmeséli mindazt, amiről a szerelmük szólt: az első csóktól kezdve, az esküvőn át egészen a szomorú elválásig.
Esténként a különböző színekben pompázó alakzatok már messziről figyelmeztetik a tengerpartra látogatókat arra, hogy a szerelem nem ismer határokat.
