A koronavírus különböző variánsairól, a vakcinákról záporozó híreket laikusként még követni is lehetetlen, nemhogy értelmezni. A legtöbbször persze ez nem gond, a különböző sejtések, részeredmények elsősorban a kutatók számára hordoznak lényegi információt. Amikor azonban a minket is közvetlenül érintő kérdésekről van szó, mint például a harmadik oltás, akkor nagyon is érdemes tisztában lenni a különböző előírások, szabályok, javaslatok hátterével.
Mit idéz elő szervezetünkben a harmadik oltás? Miért nem mindegy, hogy mire mit oltunk, és milyen kutatási eredmények vannak-e tekintetben a "keleti" vakcinákról? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársát kérdeztük.
Beindítja, majd magasra emeli a védelmet
Az új koronavírus elleni oltóanyagok a Janssen kivételével kétdózisúak, vagyis az elvárt védettség kialakításához megfelelő időbeli eltéréssel két adagot kell beadni. Miért kettő? Legyen szó bármilyen vakcináról, túlnyomó többségük adott vírus elölt vagy "lebutított" formáját, illetve az immunitást serkentő valamelyik részét tartalmazzák.
Az első dózis arra alkalmas, hogy beindítsa az immunrendszer működését, felpörgesse a folyamatokat, elindítsa az úgynevezett adaptív immunitást. Bizonyos idő után, a megfelelő »készültségi szint« elérésekor beadott második dózis pedig képes a védelmi szintet még magasabbra tornázni, és így a védelmi szint felett tartani az antitestek szintjét
- mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
Képzeljünk el egy vízszintes vonalat, ami adott kórokozó elleni védelmi szintünket jelzi. Az első adag vakcina hatására a görbe felfelé indul, és ha nem történik semmi, egy hullámot leírva visszatér az alap szintre. Sőt, sokszor még az alá. Viszont hatalmas lökést jelent, ha az illető akkor kapja meg a második dózist, amikor a görbe visszafelé indul. Ilyenkor egy újabb, sokkal nagyobb hullám rajzolódik ki, amely már egy jóval magasabban húzott alapvonalra tér vissza.
Ezzel pedig létrejön az elvárt, megfelelő mértékű antitestes immunválasz, a védelmi szint már egy sokkal magasabban futó vonalként jelenik meg. Logikus módon az idő itt kulcsfontosságú, ezért határozzák meg minden oltóanyagnál a két adag beadása közötti legoptimálisabb időtartamot.
A Janssen esetében egyre több tanulmány utal rá, hogy az egyetlen dózis hatása hamar kikopik, várhatóan ezt az oltóanyagot is kétdózisúvá teszik. Sőt, az sem kizárt, hogy hamarosan
a koronavírus ellen eleve három dózisban fogják megszabni az alap immunizálást.
Idővel kopik, frissíteni kell
A SARS-CoV2 elleni immunizációról érthető módon még nem rendelkezünk hosszú távú tapasztalatokkal, kiérlelt tudományos ismeretekkel. Egyelőre úgy tűnik, a védelmi szint két vakcina után 4-6 hónappal a védelmi szint alá csökken, ezért szükséges a harmadik, úgynevezett emlékeztető (más néven booster) oltás. Fontos megjegyezni, hogy az adott védelmi szint a "külső nyomástól" is függ: ha nagyon terjed a vírus, értelemszerűen a társadalmi és egyéni szinten is lehető legmagasabb védelem az optimális.
A forgatókönyv ugyanaz, ahogy fent leírtuk, a védelmi szint egy újabb hullámmal visszaáll vagy még magasabbra emelkedik. Mivel az immunizációs szint eleve feljebbről indul, az adatok azt mutatják, a kívánt hatás eléréséhez elegendő egy dózis.
Kemenesi Gábor kiemeli, hogy amikor védelmi szintről beszélünk, itt most a fertőződést értjük alatta. Az immunológiában sokféle szintet különböztetnek meg, fontos tudni, hogy hiába csökken 4-6 hónapot követően a fertőzéssel szembeni védelmünk, attól még a súlyos betegségtől, a kórházi ápolástól, halálozástól védve vagyunk. Ez a T-sejteken alapuló sejtes immunitásnak köszönhető, amely valamivel nagyobb skálán ismeri fel és kezeli az ellenséget, mint a B-sejtekhez köthető antitestes immunitás.
A kérdés már csak az, mi alapján döntenek arról, hogy milyen típusú vakcinára mi legyen a harmadik adag.
Vektorra mrns-t
A vektorvakcinákat, mint a Szputnyik, az AstraZeneca vagy a Janssen nem javasolt kombinálni - problémát nem jelentene, ilyenkor a hatásosság a kérdéses. Ezek a készítmények ugyanis az ember számára ártalmatlan vírusokba, úgynevezett adenovírusokban helyezik el a koronavírus immunitást kiváltó részeit. Idővel azonban szervezetünk az adenovírusok ellen is kifejleszthet védelmet, így félő, hogy a "szállítmány" nem jut célba, hiszen az immunrendszer már magát a szállítóeszközt (is) célozza.
Minden más esetben az a cél, hogy a vakcinatechnológiák variálásával növeljék a hatásosságot. Vektorvakcinánál ezt mrns-vakcinával el is lehet érni, fordítva viszont nem látszik egyértelműen, hogy ugyanolyan jól működik
- emeli ki a szakember.
Tehát például a Szputnyikra adott Pfizer növelheti a védelmi szintet, jobban véd a fertőzéstől - pandémia idején pedig a járvány terjedésének lassítása, megállítása a legfontosabb szempont. A Pfizer hiába alapvetően kétdózisos készítmény, harmadik oltásnak használva egy adag tökéletesen elég, felesleges lenne túltolni az egyébként világszinten hiányzó vakcinából.
A rossz hír viszont, hogy sem a Szputnyik V-ről, sem a kínai Sinopharmról nem jelentek meg publikációk a témában, így nem tudjuk, milyen típusú boosterrel érhetjük el a legjobb hatásosságot. A legjobb hatás nem ismerete azonban nem jelenti azt, hogy bármely kombináció most ne lenne jobb a semminél.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy nincs "rossz" emlékeztető oltás, mert mindegyik megnöveli a védelmi szintet. A kérdés csak az, hogy mennyivel.
